Egyetlen nap alatt omlott be az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner olvasottsága
A pünkösdi hosszú hétvége után szokatlan mozgás látszott a magyar online médiapiac egyik legfontosabb mérőrendszerében: a Gemius adatai alapján egyszerre esett vissza látványosan három, a Fideszhez köthető médiabirodalomhoz sorolt híroldal, az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner látogatottsága. Az ünnepi hétvégéken természetes, hogy a híroldalak forgalma valamelyest mérséklődik, majd az első munkanapon többnyire visszatér a megszokott szintre. Most azonban éppen ez nem történt meg ennél a három lapnál. A visszaesés nemcsak nagyobb volt a megszokottnál, hanem tartósabbnak is tűnt: a pünkösd utáni napokban az olvasottság nem állt vissza a korábbi szintre. Az adatok alapján az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner rövid idő alatt olvasóinak jelentős részét elveszíthette, miközben a legtöbb más nagy hazai híroldalnál nem látszott hasonló törés.
Szokatlanul nagy zuhanást mutattak a Gemius adatai
A magyar online médiában a Gemius látogatottsági statisztikái régóta fontos iparági mércének számítanak. A hirdetési piacon és a szerkesztőségekben is ezek az adatok mutatják meg, hogy egy adott híroldal hány olvasót ér el, hogyan mozog a napi forgalma, és mennyire képes megtartani a közönségét.
A pünkösdi hosszú hétvége után a várakozás az lett volna, hogy az ünnepi napok alatt valamelyest csökken a látogatottság, majd a következő munkanapon a forgalom visszaáll a hétvége előtti szintre. Ez a minta a legtöbb hazai híroldalnál meg is jelent. Az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner esetében azonban egészen más kép rajzolódott ki.
A visszaesés már pénteken elkezdődött, ami önmagában is szokatlan. A hétvégi csökkenés mértéke pedig jóval meghaladta a megszokott 10-20 százalékos sávot. A legfurcsább mégsem ez volt, hanem az, hogy kedden, az első munkanapon az olvasottság nem vagy csak alig kezdett visszakapaszkodni.
Az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner is elveszíthette olvasóinak jelentős részét
A május első három hetében mért átlagos napi olvasottságot összevetve a pünkösdi hétvége utáni napokkal látványos különbség látszik. Az Origo napi átlagos olvasottsága a korábbi 438 ezerről 237 ezerre csökkent. A Magyar Nemzetnél 157 ezerről 75 ezerre esett a napi olvasószám. A Mandiner esetében pedig 161 ezerről 62 ezerre zuhant a forgalom.
Ez azt jelenti, hogy a három lap rövid idő alatt nagyságrendileg az olvasóinak felét elveszíthette. Az adatok alapján nem egyszerű hétvégi visszaesésről van szó, hanem olyan törésről, amely a pünkösd utáni napokban is megmaradt.
Különösen érdekes, hogy a jelenség nem érintette ugyanígy a magyar online média egészét. Más nagy hazai híroldalaknál, köztük több Fidesz-közeli vagy a Mediaworks portfóliójához tartozó lapnál sem látszott hasonló mértékű zuhanás. Ez arra utal, hogy nem általános piaci vagy szezonális hatás okozhatta a három említett oldal forgalmának hirtelen gyengülését.
A megyei lapoknál is volt visszaesés, de nem ekkora
A megyei lapok olvasottságán is látszott csökkenés, de ott kevésbé drámai a kép. A húsz megyei lap összesített napi olvasottsága május első három hetében 398 ezer körül alakult. A pünkösdi hétvégén ez nagyjából a felére esett, majd a következő napokban 272 ezres átlagig kapaszkodott vissza.
Ez 31 százalékos visszaesést jelent, ami jelentős, de mégsem olyan látványos, mint az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner esetében. A megyei lapoknál ráadásul a hétvége után már érzékelhető volt a stabil emelkedés, vagyis ott inkább egy erősebb, de még részben magyarázható ünnepi hatás látszik.
A három országos kormányközeli lapnál viszont az a feltűnő, hogy a visszapattanás elmaradt. Ezért is tűnik a jelenség anomáliának, nem pedig egyszerű hétvégi forgalmi hullámzásnak.
Nem példátlan a kormányközeli médiában a látogatottság csökkenése
A Fidesz-közeli médiatérben korábban is voltak komoly olvasottsági zuhanások, de ezek általában lassabban, hosszabb idő alatt mentek végbe. A Ripost, a Metropol és a Magyar Hírlap online kiadása másfél éve még napi 200-250 ezer olvasóval működött, azóta azonban olvasótáboruk 80-95 százalékát is elveszíthették.
Ez a folyamat azonban fokozatos volt. A mostani esetben éppen az a szokatlan, hogy három fontos kormányközeli portálnál szinte egyszerre, néhány nap alatt következett be nagy visszaesés.
Az alapanyag szerint egyelőre nem világos, mi állhat a hirtelen olvasóvesztés hátterében. Az is érdekes, hogy amikor tavaly októberben leállították a facebookos politikai hirdetéseket, nem látszott hasonló törés az adatokban, pedig korábban csak a Mediaworks több mint 2,5 milliárd forintot költött Facebookon történő forgalomterelésre.
A kérdés az, mi marad a korábban állami hirdetésekkel megtámogatott médiarendszerből
A mostani adatok azért is fontosak, mert a Fideszhez köthető médiabirodalom hosszú éveken át jelentős állami hirdetési pénzekre támaszkodott. A kérdés most az, hogy ezek a lapok mennyire képesek valódi, piaci alapon is mérhető olvasótábort fenntartani.
A látogatottsági adatok azt mutatják, hogy a kormányközeli médiatérben sem minden szereplő érintett egyformán. A Blikk, az Index vagy a BorsOnline például nem mutatott hasonló összeomlást, ami arra utal, hogy a Fidesz számára a következő években különösen felértékelődhetnek azok a médiatermékek, amelyek képesek tömeges olvasói érdeklődést fenntartani.
Az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner mostani visszaesése ugyanakkor komoly figyelmeztetés lehet a jobboldali médiarendszer számára. Ha a jelenség tartósnak bizonyul, az nemcsak hirdetési és üzleti problémát jelenthet, hanem politikai kommunikációs gondot is: kevesebb olvasóhoz jutnak el azok az üzenetek, amelyek korábban a kormányzati médiagépezet fontos csatornáin keresztül terjedtek.
Egyelőre nincs biztos magyarázat a hirtelen zuhanásra
Fontos hangsúlyozni, hogy a mostani adatokból önmagukban még nem lehet biztos következtetést levonni arról, mi okozta a látogatottság hirtelen visszaesését. Lehet technikai, mérési, forgalomterelési vagy tartalomfogyasztási oka is, de az alapanyag alapján erre nincs egyértelmű válasz.
Az viszont tény, hogy a három érintett portál látogatottsága egyszerre, látványosan és a piaci átlagtól eltérő módon esett vissza. Ez önmagában is figyelemre méltó fejlemény a magyar médiapiacon.
A következő hetek adatai dönthetik el, hogy egyszeri anomáliáról vagy tartós törésről van-e szó. Ha az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner olvasottsága nem áll vissza, az a kormányközeli médiarendszer egyik legfontosabb kérdésévé válhat: maradt-e valódi közönség a korábban óriási erőforrásokkal felépített propagandagépezet mögött.
Fotó: MNO
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
