Bóna Szabolcs: magasabb hozzáadott értékre kell építeni a magyar élelmiszergazdaságot
A magyar mezőgazdaság stratégiai kérdés, mert nemcsak azok életét határozza meg, akik az agráriumból élnek, hanem minden magyar ember mindennapjait: ezen múlik az ország élelmiszerbiztonsága is – erről beszélt Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszterjelölt hétfői bizottsági meghallgatásán. A Tisza-kormány jelöltje szerint a következő időszakban őszintén szembe kell nézni az ágazat problémáival, és változtatni kell azon, hogy Magyarországon a megtermelt élelmiszer jelentős részét nem dolgozzák fel itthon magasabb hozzáadott értékű termékké. Bóna szerint a jövő a tudásalapú, feldolgozásra épülő, klímaváltozáshoz alkalmazkodó magyar agráriumé lehet.
Stratégiai kérdés a magyar mezőgazdaság
Hétfőn reggel az Országgyűlés újonnan felállt Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottsága meghallgatta Bóna Szabolcsot, a Tisza Párt agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszterjelöltjét.
Bóna Szabolcs beszédében arról beszélt, hogy a magyar mezőgazdaság minden magyar számára stratégiai ügy. Nem csupán azokról van szó, akik földből, állattartásból, feldolgozásból vagy élelmiszertermelésből élnek, hanem az egész országról, mert az agrárium állapota közvetlenül hat az élelmiszerbiztonságra, az árakra, a vidéki megélhetésre és Magyarország gazdasági önállóságára.
A miniszterjelölt szerint a munkát azzal kell kezdeni, hogy a tárca „az őszinteség mezejére” lép. Úgy látja, az elmúlt időszakban nem működött megfelelően a problémákkal való nyílt szembenézés, ezért az ágazat valós gondjait nem lehet tovább szőnyeg alá söpörni.
Nem elég megtermelni: fel is kell dolgozni a magyar élelmiszert
Bóna Szabolcs szerint nem véletlen, hogy a mezőgazdaságot és az élelmiszergazdaságot egy minisztériumba vonták össze. A miniszterjelölt úgy látja, a magyar agráriumnak nincs más jövője, mint hogy magasabb hozzáadott értékű, nagyobb feldolgozottságú termékek irányába lépjen tovább.
Ennek egyik legfontosabb oka, hogy Magyarországon a megtermelt élelmiszer jelentős részét nem dolgozzák fel itthon olyan formában, amely valódi gazdasági értéket teremtene. Ezen Bóna szerint változtatni kell. Nem elég alapanyagot előállítani, ha a nagyobb haszon, a márkaérték, a feldolgozásból származó munkahelyek és a piaci erő más országoknál jelenik meg.
A cél az lehet, hogy a magyar gazdák, feldolgozók és vállalkozások ne csupán nyersanyagot adjanak el, hanem magyar termékeket, magyar márkákat és versenyképes élelmiszereket vigyenek a hazai és nemzetközi piacokra.
Több szakmai egyeztetés, kevesebb zárt ajtók mögötti döntés
A miniszterjelölt arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban sok jogszabály úgy született meg, hogy abba nem vonták be kellő mértékben a szakmát, és érdemi társadalmi vita sem előzte meg a döntéseket.
Bóna Szabolcs szerint ezen változtatni kell. Az agrárium szereplőit, a gazdákat, feldolgozókat, szakmai szervezeteket, oktatási intézményeket és vidéki közösségeket be kell vonni a döntéshozatalba. Egy ilyen összetett, tőkeigényes és a klímaváltozásnak erősen kitett ágazatban nem működhet tartósan az a modell, amelyben felülről, a szereplők tapasztalatainak figyelmen kívül hagyásával születnek döntések.
A magyar agrárium Bóna szerint sokszor bizonyította már, hogy képes az alkalmazkodásra. Most ezt az alkalmazkodóképességet kell újra mozgósítani, különösen a klímaváltozás miatt.
A klímaváltozás már átírja a magyar termőterületek jövőjét
Bóna Szabolcs a meghallgatáson arról is beszélt, hogy Magyarország termőterületein a klímaváltozás miatt ma már szinte mindenféle éghajlati adottság megjelenik. Ez komoly kihívás, de egyben tanulási kényszer is.
A miniszterjelölt szerint nem szégyen más országoktól és térségektől tanulni. Oda kell menni, ahol már régóta hasonló viszonyok között gazdálkodnak, és meg kell nézni, milyen módszerekkel lehet fenntarthatóan, eredményesen művelni a földet az adott körülmények között.
A klímaváltozás miatt a magyar mezőgazdaságnak nemcsak technológiai, hanem szemléleti fordulatra is szüksége lehet. Más növénykultúrák, más vízgazdálkodás, más talajvédelem és más termelési modellek kerülhetnek előtérbe.
Tudásalapú agráriumot építene a Tisza-kormány
Bóna Szabolcs szerint a tudásalapú társadalmat a mezőgazdaságban is meg kell teremteni. Ez nem pusztán modern gépeket vagy digitális rendszereket jelent, hanem olyan gazdálkodói, feldolgozói és szakmai kultúrát, amely képes reagálni a piaci, technológiai és környezeti változásokra.
A miniszterjelölt fontos problémának nevezte a gazdatársadalom elöregedését is. Szerinte eddig nem jó irányba haladtak azok a megoldások, amelyekkel a generációváltást próbálták kezelni. Úgy látja, az örökléstámogatás helyett nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az új szereplők belépésének segítésére.
Külön kiemelte azokat a fiatalokat, akik szeretnék megtapasztalni a paraszti létet, de jelenleg nagyon szűk lehetőségük van földhöz, infrastruktúrához és indulótőkéhez jutni. Márpedig az agrárium rendkívül tőkeigényes ágazat, ezért valódi belépési segítség nélkül nehéz új generációt bevonni.
Újra kell építeni a megszűnt agrárképzéseket
A miniszterjelölt beszélt a hazai agrárképzés problémáiról is. Elmondása szerint több olyan képzés is megszűnt, amelyre nagy szükség lenne. Példaként a tejipari képzést említette, amely már nincs, pedig a tejipar korábban fontos magyar ágazat volt.
Ez különösen súlyos probléma akkor, amikor a magyar élelmiszergazdaság egyik fő célja éppen a feldolgozottsági szint növelése lenne. Ha nincs megfelelő szakemberképzés, akkor nem lehet erős feldolgozóipart, korszerű élelmiszeripari vállalkozásokat és versenyképes magyar termékeket építeni.
Bóna Szabolcs szerint az oktatás, a szakmai képzés, a termelés és a feldolgozás összekapcsolása nélkül nem lehet tartós fordulatot elérni a magyar agráriumban.
Rövidebb ellátási láncok, több magyar élelmiszer a boltokban
Bóna Szabolcs a farm-to-fork, vagyis a termelőtől közvetlenül az emberek asztaláig tartó szemlélet fontosságáról is beszélt. Szerinte rövidíteni kellene az ellátási láncokat, és javítani kellene a magyar élelmiszerek arányát a boltokban.
Ez nemcsak gazdasági kérdés, hanem fogyasztói és nemzetstratégiai ügy is. Ha több magyar termék kerül a polcokra, az erősítheti a hazai gazdákat, a feldolgozókat, a vidéki munkahelyeket és az ország élelmiszer-önrendelkezését is.
Ehhez azonban Bóna szerint új pályára kell állítani a mezőgazdaságot. Az elmúlt időszakban voltak próbálkozások a versenyképesség javítására, de ezek szerinte csak szerény eredményeket hoztak.
A tejpiaci válság megmutatta, mi történik, ha nincs összefogás
A miniszterjelölt szerint a jövőben jobban össze kell fogni a termékpályákat. Jelenleg ez sok területen hiányzik, és ennek következményei már látszanak. Példaként a tejpiaci válságot említette, amely szerinte megmutatta, milyen problémákat okoz, ha a termelés, feldolgozás, kereskedelem és szakpolitika nem működik összehangoltan.
A termékpályák megerősítése azt jelentheti, hogy a gazdák, feldolgozók, kereskedők és fogyasztók érdekei nem egymással szemben, hanem egymásra épülve jelennek meg. Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor az élelmiszerárak, a klímaváltozás, az energiaárak és a nemzetközi verseny egyszerre terhelik a magyar agráriumot.
Fordulat jöhet a magyar agrárpolitikában
Bóna Szabolcs meghallgatása alapján a Tisza-kormány agrárpolitikája nem csupán támogatások újraosztásáról szólna, hanem mélyebb szerkezeti fordulatról. A cél a magasabb hozzáadott értékű élelmiszergazdaság, a feldolgozás erősítése, a fiatal gazdák belépésének segítése, az agrárképzés újraépítése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a magyar élelmiszerek arányának növelése lehet.
A következő kérdés az, hogy a miniszterjelölti meghallgatáson elhangzott irányokból milyen konkrét intézkedések születnek. Ha a magyar élelmiszer valóban nagyobb arányban, magasabb feldolgozottsággal és erősebb hazai hozzáadott értékkel kerülhet piacra, az nemcsak a gazdáknak, hanem a magyar családoknak és az egész vidéki Magyarországnak fordulatot hozhat.
Fotó: MTI / Balogh Zoltán
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
