Rogán Antal körei az állami útdíjrendszer körül is nagyot kaszálhattak: milliárdos profitok, rejtett cégláncok és politikai harcok a NÚSZ mögött
Az állami útdíjrendszer körül is súlyos kérdések merültek fel: a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-nél az elmúlt években nemcsak informatikai fejlesztésekről, hanem politikai érdekcsoportok harcáról, túlárazott szerződésekről, magánzsebekbe csatornázott profitokról és állami pénzből felépített technológiák magánhasznosításáról is szó lehetett. Az útdíj az állam egyik legnagyobb bevételi forrása, évente több mint 800 milliárd forint folyhat be belőle, ezért különösen fontos kérdés, kik és milyen konstrukcióban fértek hozzá az ehhez kapcsolódó informatikai üzletekhez. A történet középpontjában az Asura-cégcsoport, az állami EXIM-tőke, a Rogán Antal üzleti köreihez sorolt Gubicza Ágoston alapkezelője, valamint a NÚSZ körüli hatalmi átrendeződés áll.
Az útdíjrendszer az állam egyik legnagyobb üzlete
A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. nem egyszerű állami cég: az útdíjszedés az egyik legfontosabb költségvetési bevételi láb. Évi 800 milliárd forintnál is nagyobb bevételről van szó, ezért nem meglepő, hogy a rendszer informatikai fejlesztése, üzemeltetése és ellenőrzése körül komoly politikai és üzleti érdekek jelentek meg.
Az elmúlt években több befolyásos kör is mozgott a NÚSZ körül. A háttérben Pintér Sándor, Rogán Antal, Lázár János és Tiborcz István bizalmasaihoz, illetve üzleti köreihez sorolt szereplők is megjelentek. A közvélemény ezekből a belső harcokból sokáig keveset látott, mert a Fidesznek nem állt érdekében nyilvánosság elé vinni azokat az ügyeket, amelyek a rendszer működését rossz fényben tüntethették volna fel.
Rogán után Lázár kapta meg a területet
A csontvázak akkor kezdtek látványosabban kidőlni a szekrényből, amikor a NÚSZ a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda helyett Lázár János Építési és Közlekedési Minisztériumához került. Az új felügyelet alatt teljes informatikai audit indult.
Ekkor merült fel igazán élesen a kérdés: maradjon-e a korábbi szállító, az i-Cell Mobilsoft rendszere, vagy az újabb, Rogán-korszakhoz kötött Asura-cégcsoport kapjon nagyobb szerepet. A döntés végül az állami kézbe vétel irányába mozdult el: Lázár János állítólag úgy látta, hogy ekkora bevételi forrást az államnak saját maga alatt kell tartania.
Ennek részeként az Asura-csoporttal felbontották a hosszú távú állami szerződést, miközben a korábbi szállítót, az i-Cell Mobilsoftot a NÚSZ megvásárolta. Ez önmagában is külön vizsgálatot érdemelhetne, mert az i-Cellt is olyan cégként emlegették, amelyet korábban Rogán Antal üzleti köreihez soroltak.
Az Asura felemelkedése: innovációból állami milliárdok
Az Asura Technologies 2017-ben alakult, és valóban innovatív, mesterséges intelligencián alapuló rendszámfelismerő megoldásokkal jelent meg a piacon. A cég itthon és külföldön, különösen az Egyesült Államokban is sikeresnek tűnt. A növekedéshez azonban tőkére volt szükség, ezt előbb az i-Cell Mobilsoft, majd az állami EXIM Exportösztönző Alap biztosította.
Az EXIM alapját a GB & Partners kezelte, amelynek egyik kulcsszereplője Gubicza Ágoston. Ő Rogán Antal családi környezetéhez köthető üzletemberként vált ismertté, ezért a politikai közbeszédben gyakran Rogán üzleti köreihez sorolják.
Az új befektetői háttérrel az Asura hamar komoly állami üzlet közelébe került. A NÚSZ először az útdíjellenőrzés informatikai fejlesztésével bízta meg a céget, később pedig a teljes útdíjszedés informatikai átalakítása is napirendre került.
Furcsa céglánc épült a valódi fejlesztőcég fölé
A történet egyik legérdekesebb része az Asura köré épített cégstruktúra. A tényleges technológiai fejlesztést az Asura Technologies végezte, ahol a szakemberek dolgoztak, és ahol az állami EXIM-tőke is jelen volt.
Csakhogy a NÚSZ-szal végül nem közvetlenül ez a cég szerződött. A valódi fejlesztő fölé két új társaság került: az Asura Toll Service Zrt. és az Asura Project Support Zrt. Ezek a frissen alapított cégek álltak a szerződéses lánc tetején, miközben a tényleges szakmai munka alacsonyabb szinten zajlott.
Az Asura Toll Service 2023 májusában alakult, és már az első, tört üzleti évében 18,9 milliárd forintos forgalmat, valamint 3,8 milliárd forintos adózott eredményt ért el. A számok alapján erősen feltételezhető, hogy ennek jelentős része a NÚSZ-tól érkező állami pénzekhez kapcsolódott.
Állami pénzből épült technológia, magánvonalon landoló profit
A céghálóban két vonal különült el. Az egyik az állami vonal volt, amelyben az EXIM-tőke finanszírozta a technológiát és a fejlesztést. Itt volt a több dolgozó, itt zajlott a tényleges szakmai munka.
A másik a magánvonal volt, amelyben már nem jelent meg állami tulajdon. Ebbe a körbe került az Asura Toll Service és az Asura Project Support, későbbi nevükön ATS AI Services és APS Solutions. Ezek a cégek álltak a nagy állami szerződések tetején.
A különbség döbbenetes volt. A magánvonal cégei 2023 közepén alakultak, mégis rövid idő alatt több mint 11 milliárd forint profitot termeltek. Ezzel szemben az állami tőkéből fenntartott, több embert foglalkoztató fejlesztői szervezet egész évben körülbelül 3 milliárd forintos nyereséget ért el.
Egy főre vetítve a magánérdekeltségek nyeresége több mint hétszerese volt az állami vonalénak. Ez a konstrukció felveti a kérdést: hogyan történhetett meg, hogy az állami tőkével felépített fejlesztési háttér mellett a legnagyobb profit mégis egy magánkézben lévő szerződéses lánc tetején csapódott le?
A nyertes cégek nevet váltottak, majd jött Lázár János
2025 januárjában az Asura-csoport magánvonala újabb zsíros szerződést kötött a NÚSZ-szal. Nem sokkal később, februárban a nyertes cégek nevet váltottak: az Asura Toll Service-ből ATS AI Services, az Asura Project Supportból APS Solutions lett.
Ezután érkezett Lázár János, aki rövid időn belül eltávolította a NÚSZ addigi vezérigazgatóját, Bozóky Alexet, majd gyakorlatilag a teljes felső vezetés távozott. A minisztérium ezt követően szerződést bontott az informatikai csapattal.
Az Asura oldaláról ezt úgy értékelték, hogy a látványos szakmai eredmények ellenére törvényi rendelkezés alapján át kellett adniuk az üzemeltetést a NÚSZ-nak. A cég szerint az átadás határidőben és teljes körűen megtörtént, és a NÚSZ, illetve a Magyar Közút ma is az általuk kialakított technológiát használja, illetve mutatja be eredményként.
A teljes rendszer állami kézbe vételét tervezték
Lázár János végső célja a beszámolók szerint az lett volna, hogy a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató beolvadjon a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-be. Ez a folyamat el is indult, de nem fejeződött be, így az új kormány akár meg is állíthatja vagy új irányba viheti az átalakítást.
Az útdíjrendszer informatikája több kulcsterületből áll: díjszedés, díjellenőrzés, tengelysúlymérés, értékesítési közvetítők kezelése és különböző háttérrendszerek működtetése. Lázár érkezése akkor állíthatta meg a folyamatot, amikor az útdíjellenőrzést már átvette az ATS AI Services, de a díjszedési rendszer teljes cseréje még nem történt meg.
Az Asura alapítója szerint „megtépte a NER”
A történet emberi oldala is beszédes. Kiss-György Máté, az Asura egyik ötletgazdája és korábbi vezetője 2025 szeptemberében, nyolc év után távozott a cégtől. A választás után nyilvánosan azt írta: „Engem megtépett a NER. Befektetőnek álcázott, érzelemmentes rablógépek tették rám és akkori életem munkájára a hurkot.”
Ez a mondat jól mutatja, hogyan élhették meg a valódi fejlesztők azt a folyamatot, amelyben egy innovatív magyar technológiai cégből előbb állami és politikai érdekekkel átszőtt beszállító lett, majd a nagy állami üzletből végül a politikai erőviszonyok változása miatt kiszorult.
Simicskától Rogánon át Lázárig: mindig kellett valakinek az útdíj
Az útdíjrendszer története jól mutatja, hogy az állami bevételek körüli informatikai rendszerek milyen erős politikai érdeklődést váltanak ki. Korábban Simicska Lajos, később Pintér Sándor, majd Rogán Antal, végül Lázár János köreihez kötötték hivatalosan vagy informálisan a terület feletti befolyást.
Most az egész rendszer új korszak előtt állhat. Az új kormánynak nemcsak azt kell eldöntenie, hogyan működjön tovább az útdíjszedés, hanem azt is, hogy átvizsgálja-e a korábbi szerződéseket, a cégláncokat, az állami és magánvonalak közötti pénzmozgásokat, valamint azokat a konstrukciókat, amelyekben közpénzből felépített rendszerek profitja magánérdekeltségeknél landolhatott.
Milliárdos állami üzlet, amelyből magánprofit lett
Az útdíjügy lényege nem pusztán az, hogy melyik informatikai rendszer volt jobb vagy rosszabb. A valódi kérdés az, hogyan alakulhatott ki olyan struktúra, amelyben az állami tőke, az állami megrendelés és a politikai kapcsolatrendszer egyszerre jelent meg, miközben a legnagyobb nyereség egy szűk, magánkézben lévő cégláncnál csapódhatott le.
A következő időszak egyik fontos feladata lehet annak feltárása, hogy a NÚSZ szerződései mennyire szolgálták a közérdeket, történt-e túlárazás, kik döntöttek a beszállítókról, és milyen politikai kapcsolatok mozgatták az állami útdíjrendszer körüli milliárdos üzleteket.
Ha ezekre a kérdésekre nem érkezik világos válasz, az útdíjrendszer a NER egyik legnagyobb, de sokáig rejtve maradt közpénzügyi botrányává válhat.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
