Megszüntetnék a Szuverenitásvédelmi Hivatalt: a Tisza szerint az intézmény nem Magyarországot védte, hanem politikai nyomásgyakorlásra szolgált
Benyújtotta az Országgyűlésnek a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt frakcióvezető-helyettese. A javaslat indoklása rendkívül élesen fogalmaz: eszerint a Lánczi Tamás vezette hivatal tényleges közfeladatot nem látott el, létrehozása politikai szándékot szolgált, működésének valódi célja pedig az lehetett, hogy nyomást gyakoroljon állampolgárokra, szervezetekre és sajtótermékekre. Az előterjesztés szerint a hivatal nem védte Magyarország szuverenitását, hanem az autokratikus hatalomgyakorlás támogatásában játszott szerepet. A törvényjavaslat a jogállam helyreállításának részeként szüntetné meg az intézményt, általános jogutódként pedig az Igazságügyi Minisztériumot jelölné ki. A tervezet emellett az Integritás Hatóság jogköreit is bővítené, különösen a vagyonnyilatkozati ellenőrzések területén.
Benyújtották a megszüntető javaslatot
A Tisza Párt frakcióvezető-helyettese, Melléthei-Barna Márton kedden késő este nyújtotta be a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. A javaslat egyértelműen kimondja: a hivatal létrehozása nem valós közfeladat ellátását szolgálta, hanem politikai célokat.
Az előterjesztés szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladatot nem lát el, működése pedig nem illeszkedik egy alkotmányos demokrácia intézményrendszerébe. A javaslat indoklása szerint a hivatal valódi célja az volt, hogy politikai nyomást gyakoroljon állampolgárokra, civil szervezetekre, egyes intézményekre és sajtótermékekre.
Ez rendkívül súlyos politikai és jogállami állítás, hiszen a Szuverenitásvédelmi Hivatalt az előző rendszer egyik legfontosabb „védelmi” intézményeként mutatták be. A Tisza most ezzel szemben azt állítja: az intézmény nem védte a magyar szuverenitást, hanem politikai fegyverként működött.
A Tisza szerint a hivatal közpénznyelő volt
A törvényjavaslat általános indoklása szerint a jogállam helyreállításához elengedhetetlen azoknak az intézményeknek a megszüntetése, amelyek nem töltenek be valódi szerepet a közjogi rendszerben, viszont közpénzt emésztenek fel, illetve a polgárok jogainak csorbítását vagy zaklatását szolgálják.
Az előterjesztés különösen erős megfogalmazással él, amikor arról ír, hogy a „koholt összeesküvéselméleteket alátámasztó áltudományos tevékenységet” folytató állami szervek fenntartásának nincs észszerű indoka egy alkotmányos demokráciában. A javaslat szerint az ilyen működés nemcsak felesleges, hanem veszélyezteti a jogállamot, és akadályozza a polgárok szabad részvételét a közéletben.
Ez a mondat pontosan megmutatja, hogyan értelmezi a Tisza a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerepét: nem független állami ellenőrző szervként, hanem olyan politikai eszközként, amely a közéleti szereplők megfélemlítését és a kritikus hangok nyomás alá helyezését szolgálhatta.
„Egyáltalán nem védte Magyarország szuverenitását”
A javaslat egyik legerősebb állítása az, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal semmilyen érdemi tevékenységet nem végzett, és egyáltalán nem védte Magyarország szuverenitását. Az előterjesztés szerint ezzel szemben elsődleges szerepet játszott az autokratikus hatalomgyakorlás támogatásában.
Ez a megfogalmazás nem pusztán szakpolitikai kritikát jelent, hanem a hivatal teljes legitimációját kérdőjelezi meg. A Tisza érvelése szerint egy olyan állami szerv, amely nem valós közfeladatot lát el, hanem politikai célokat szolgál, nem maradhat része a demokratikus intézményrendszernek.
A hivatal megszüntetéséről szóló törvény a javaslat szerint a kihirdetését követő napon lépne hatályba. Ez gyors és határozott intézkedést jelentene, amelynek célja, hogy a szervezet rövid időn belül befejezze működését.
Az Igazságügyi Minisztérium lenne a jogutód
A tervezet szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal általános jogutódja az Igazságügyi Minisztérium lenne. Ez azt jelenti, hogy a hivatal megszüntetése után a fennmaradó iratok, jogviszonyok, adminisztratív ügyek és esetleges kötelezettségek kezelése a minisztériumhoz kerülne.
Ez a megoldás arra utal, hogy a Tisza nem újabb hasonló intézményt akar létrehozni a hivatal helyére, hanem felszámolná azt a szervezeti logikát, amely a Szuverenitásvédelmi Hivatal működését jellemezte. A jogutódlás technikai része így az Igazságügyi Minisztériumhoz kerülne, de a hivatal politikai és intézményi szerepe megszűnne.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024. február 1-jén kezdte meg működését. Vezetője Lánczi Tamás volt. A szervezet létrehozását az Alaptörvény 2023. december 12-én elfogadott módosítása tette lehetővé. Most a Tisza éppen ennek az intézményi konstrukciónak a felszámolására készül.
Az Integritás Hatóság jogköreit is bővítenék
A törvényjavaslat nemcsak a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szól, hanem az Integritás Hatóság jogköreinek bővítéséről is. A tervezet szerint a hatóság jogosult lenne vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezni több kiemelt közjogi és politikai szereplő esetében.
A javaslat alapján az Integritás Hatóság eljárást kezdeményezhetne a köztársasági elnök, az országgyűlési képviselők, a nemzetiségi szószólók, az Országgyűlés háznagya, a bírák, valamint az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai felsővezetők vagyonnyilatkozataival kapcsolatban.
Ez jelentős változás lenne a vagyonnyilatkozati rendszerben, különösen azért, mert az elmúlt években sok kritika érte a magyar vagyonnyilatkozati szabályokat. A bírálók szerint a rendszer túl gyenge, nehezen ellenőrizhető, és nem alkalmas arra, hogy valóban feltárja a politikusok vagyoni helyzetét, illetve az esetleges eltitkolt gazdagodást.
A Tisza javaslata ezért két irányba mutat egyszerre: megszüntetne egy politikai nyomásgyakorlással vádolt hivatalt, miközben megerősítene egy olyan intézményt, amelynek a közpénzek és a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésében lehet szerepe.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal működése régóta vitatott volt
A Szuverenitásvédelmi Hivatal már létrejötte óta komoly politikai viták középpontjában állt. Az előző kormány szerint az intézményre azért volt szükség, hogy fellépjen a külföldi befolyásolási kísérletekkel szemben. A kritikusok ezzel szemben kezdettől azt állították, hogy a hivatal célja a kormányt bíráló civilek, sajtótermékek és közéleti szereplők megbélyegzése lehet.
A Tisza mostani törvényjavaslata egyértelműen a kritikus értelmezést teszi hivatalos jogalkotási állásponttá. Az indoklás szerint a hivatal nem a magyar szuverenitást védte, hanem az autokratikus hatalomgyakorlást támogatta.
Ez a vita nem egyszerűen egy intézmény sorsáról szól. Arról is szól, hogy mit jelent a szuverenitás egy demokratikus államban. A Tisza értelmezése szerint a szuverenitás nem a kritikus hangok elhallgattatását, hanem a polgárok jogainak, a sajtószabadságnak, a közéleti részvételnek és az intézményi átláthatóságnak a védelmét jelenti.
Közpénz, propaganda és politikai nyomásgyakorlás a vita középpontjában
A hivatal megszüntetéséről szóló vita várhatóan nemcsak jogi, hanem pénzügyi kérdéseket is érint majd. Korábban nyilvánosságra került, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentős összegeket költött kommunikációs és médiaszolgáltatásokra, köztük olyan cégeknél is, amelyek a korábbi kormányzati kommunikációs rendszerhez kötődtek.
Ez különösen érzékeny pont, mert a Tisza az előző korszak egyik fő problémájaként éppen azt nevezi meg, hogy közpénzből finanszíroztak politikai célú kommunikációt, lejárató kampányokat és intézményesített propagandaeszközöket.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése ezért egy nagyobb politikai folyamat része lehet: azoknak az intézményeknek a felszámolása, amelyek a Tisza szerint nem közfeladatot láttak el, hanem az előző hatalom politikai érdekeit szolgálták.
A javaslat a jogállami fordulat egyik látványos eleme lehet
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslat a Tisza-kormány jogállami fordulatának egyik látványos lépése lehet. Az előterjesztés egyszerre üzen a civileknek, a sajtónak, a közéleti szereplőknek és az állami intézményrendszernek: az új többség nem kívánja fenntartani azokat a hivatalokat, amelyeket politikai nyomásgyakorló eszköznek tart.
A javaslat elfogadása esetén a hivatal gyorsan megszűnhet, az Integritás Hatóság pedig erősebb jogosítványokat kapna a vagyonnyilatkozati eljárások kezdeményezésére. Ez azt mutatja, hogy a Tisza nemcsak leépíteni akar bizonyos intézményeket, hanem más ellenőrző mechanizmusokat megerősítene.
A politikai vita azonban biztosan nem marad el. A Fidesz és szövetségesei várhatóan azt fogják állítani, hogy a hivatal megszüntetése gyengíti az ország védelmét a külföldi befolyással szemben. A Tisza ezzel szemben azt hangsúlyozhatja, hogy a valódi szuverenitás nem a politikai üldözésben, hanem a demokratikus intézmények, a nyilvánosság és az állampolgári jogok védelmében áll.
Újabb intézmény tűnhet el az Orbán-korszak örökségéből
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló javaslat jól illeszkedik abba a folyamatba, amelyben a Tisza-kormány az előző rendszer intézményi örökségét bontja le vagy alakítja át. Az elmúlt hetekben több területen is megjelent a jogállami helyreállítás, az elszámoltatás és az intézményi tisztítás politikai célja.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal sorsa azért különösen szimbolikus, mert az intézmény az Orbán-korszak utolsó éveinek egyik jellegzetes terméke volt: a kormányzati narratíva szerint szuverenitást védett, a kritikusok szerint viszont a belső ellenségképzés és a közéleti megfélemlítés eszközeként működött.
Most a parlament dönthet arról, hogy ez az intézmény megmarad-e, vagy a kihirdetést követő napon megszűnik. Ha a Tisza javaslatát elfogadják, az nemcsak egy hivatal végét jelenti, hanem annak politikai kimondását is, hogy az állam nem tarthat fenn közpénzből olyan szervezetet, amelynek működését az új többség a jogállammal összeegyeztethetetlennek tartja.
Fotó: MTI / MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
