Benyújtotta első Alaptörvény-módosítását a Tisza: nyolc évben korlátoznák a kormányfői hatalmat, megszüntethetik a Szuverenitásvédelmi Hivatalt
Benyújtotta első Alaptörvény-módosítási javaslatát a Tisza Párt, amely alapjaiban írná át a magyar politikai rendszer egyik legfontosabb szabályát: a javaslat szerint senki nem lehetne miniszterelnök, ha összesen már legalább nyolc évet töltött a kormányfői székben. A módosítás visszamenőlegesen, az 1990. május 2. óta betöltött miniszterelnöki megbízatásokra is vonatkozna, vagyis Orbán Viktor többé nem lehetne Magyarország miniszterelnöke. A Tisza javaslata emellett megágyazna a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének, és kimondaná, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványokba kiszervezett vagyon nemzeti vagyon, amelyért az állam közvetlen felelősséggel tartozik. A tét óriási: a Tisza-kormány ezzel az első alkotmányos lépéssel egyszerre nyúlna hozzá a hatalom időbeli korlátozásához, az Orbán-rendszer egyik politikai fegyveréhez és a több ezermilliárdos alapítványi vagyonhoz.
Nyolc év után lezárná a miniszterelnöki korszakokat a Tisza
A Tisza Párt benyújtotta az Országgyűlésnek első Alaptörvény-módosítási javaslatát. A javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy időbeli korlátot vezetne be a miniszterelnöki tisztség betöltésére. Eszerint nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen, akár megszakításokkal együtt, már legalább nyolc évig betöltötte a kormányfői megbízatást. A számításnál az 1990. május 2-án vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatásokat kellene figyelembe venni.
Ez a szabály nemcsak a jövőre vonatkozna, hanem visszamenőleges hatása is lenne. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy Orbán Viktor többé nem lehetne Magyarország miniszterelnöke, mivel kormányfőként jóval több mint nyolc évet töltött hivatalban. A módosítás ugyanakkor nem személyre szabott tilalomként, hanem általános alkotmányos szabályként jelenik meg: minden korábbi és jövőbeli miniszterelnökre vonatkozna.
A javaslat indoklása szerint a demokrácia egyik alapja, hogy a közhatalom gyakorlása időben korlátozott legyen. Ez a Tisza politikai üzenetének egyik legerősebb eleme: a hatalom nem lehet örök, a miniszterelnöki poszt nem válhat személyes politikai birtokká, és nem épülhet egyetlen ember köré évtizedeken át egy egész államrendszer.
A mandátum akár ciklus közben is megszűnhetne
A módosító javaslat nemcsak azt mondaná ki, hogy nyolc év után valakit nem lehet újra miniszterelnökké választani, hanem azt is, hogy a kormányfő megbízatása megszűnik, ha a miniszterelnöki tisztséget összesen legalább nyolc évig betöltötte.
Ez azt jelenti, hogy a szabály nem csupán a kormányalakítás pillanatában lenne érdekes. Elvileg olyan helyzetben is jelentősége lehetne, ha valaki korábban már több évet töltött miniszterelnökként, majd újra kormányfővé választanák: amint eléri a nyolcéves határt, a megbízatása megszűnne.
Ez különösen erős alkotmányos korlát. A Tisza ezzel nem egyszerű politikai ígéretet teljesítene, hanem olyan szabályt írna be az Alaptörvénybe, amely a jövőben Magyar Péterre és minden későbbi miniszterelnökre is vonatkozna. Vagyis a javaslat egyszerre zárná le az Orbán-korszak visszatérésének lehetőségét, és korlátozná a mostani kormányfő hatalmát is.
Melléthei-Barna Márton és Hantosi István nyújtották be a javaslatot
Az Alaptörvény-módosítást a Tisza két képviselője, Melléthei-Barna Márton és Hantosi István terjesztette be. Hantosi István az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság vezetője, Melléthei-Barna Márton pedig korábban az igazságügyi miniszteri poszttól lépett vissza.
A javaslat időzítése is beszédes. A Tisza-kormány megalakulása után rövid időn belül megjelent az első olyan alkotmányos csomag, amely már nemcsak kormányzati működésről, hanem rendszerszintű átalakításról szól. Ez a lépés illeszkedik Magyar Péter kampányígéreteihez: a Tisza korábban többször jelezte, hogy két ciklusban maximálná a miniszterelnöki hatalmat.
A politikai üzenet világos: az új kormány első alkotmányos lépései között szerepel a hatalomkoncentráció visszavágása. A Tisza ezzel azt próbálja bizonyítani, hogy nem csupán kormányváltást, hanem működésbeli fordulatot akar.
Megszűnhet a Szuverenitásvédelmi Hivatal alkotmányos alapja
A javaslat másik fontos eleme, hogy megteremtené a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének alkotmányos alapját. A módosítás törölné az Alaptörvényből azt a rendelkezést, amely szerint Magyarország alkotmányos önazonosságának védelmét sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv látja el.
Ez közvetlenül érintheti a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelyet az Orbán-kormány idején hoztak létre, és amelyet az ellenzék, valamint több független szerkesztőség és civil szereplő régóta politikai nyomásgyakorló eszköznek tartott. A hivatal működése miatt az Európai Bizottság korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, mivel a brüsszeli álláspont szerint a szabályozás sértheti az uniós jogot.
A Tisza kampányban már megígérte a hivatal felszámolását. A mostani Alaptörvény-módosítás ennek az első lépése lehet: ha kikerül az alkotmányos alap, akkor külön törvényben meg lehet szüntetni magát az intézményt is.
Visszakerülhet az államhoz a közérdekű alapítványokba kiszervezett vagyon
A javaslat harmadik nagy eleme a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák ügye. A módosítás rögzítené, hogy ezeknek az alapítványoknak a vagyona nemzeti vagyon, az alapítói jogokat a kormány gyakorolja, az alapítványokat pedig a kormány megszüntetheti. A megszüntetett közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam lenne.
Ez az Orbán-rendszer egyik legnagyobb vagyonpolitikai döntését érintené. A fideszes parlamenti többség 2021-ben fogadta el a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, amelynek nyomán több állami egyetem alapítványi fenntartásba került, és jelentős állami vagyon került ezekhez a szervezetekhez.
Az Állami Számvevőszék elemzése szerint az alapítványokba terelt vagyontömeg 2024 végén több mint 3000 milliárd forint volt. Ez a vagyon a Tisza javaslata alapján ismét közvetlen állami felelősség alá kerülhetne. A legismertebb ilyen szervezetek közé tartozik a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány is, amelynek kuratóriumi elnöke Orbán Balázs volt, Orbán Viktor korábbi politikai igazgatója.
Erasmus, Horizont és az egyetemi alapítványok ügye is a háttérben van
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok kérdése nemcsak magyar belpolitikai ügy. Az Európai Bizottság súlyos kifogásokat fogalmazott meg az alapítványi fenntartásba került egyetemek működésével kapcsolatban, különösen az összeférhetetlenségi és átláthatósági problémák miatt.
Ennek egyik legsúlyosabb következménye az volt, hogy az érintett magyar egyetemek hallgatói és kutatói 2023 elejétől kiszorultak az Erasmus+ és a Horizont Európa programokból. Ez közvetlenül érintette a diákokat, kutatókat, oktatókat és az egyetemi világ nemzetközi lehetőségeit.
A Tisza javaslata ezért nem csupán vagyonpolitikai kérdés. Ha a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügye rendeződik, az utat nyithat a magyar felsőoktatás európai kapcsolatainak helyreállítása felé is. A kérdés az, hogy a módosítás elég lesz-e Brüsszel számára, vagy további törvényi és intézményi garanciákra is szükség lesz.
A jogállam helyreállításának első alkotmányos csomagja
A Tisza első Alaptörvény-módosítása három nagy politikai ígéret köré épül: a hatalom időbeli korlátozása, a Szuverenitásvédelmi Hivatal lebontása és az alapítványokba kiszervezett nemzeti vagyon visszaterelése az állami felelősség körébe.
Ez a három ügy külön-külön is jelentős, együtt azonban egyértelmű rendszerváltó csomagként értelmezhető. A miniszterelnöki időkorlát az egyszemélyi hatalom ellen irányul. A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése a politikai nyomásgyakorlás egyik intézményi eszközét bontaná le. A kekvák újraszabályozása pedig az Orbán-korszak egyik legnagyobb vagyonkiszervezését fordíthatná vissza.
A javaslat ugyanakkor várhatóan komoly politikai és jogi vitákat vált ki. A Fidesz már most élesen támadja a módosítást, és azt állítja, hogy a Tisza nemcsak a Szuverenitásvédelmi Hivatalt szüntetné meg, hanem az alkotmányos önazonosság védelmének alapját is felszámolná.
Orbán Viktor politikai visszatérésének útját zárná le a módosítás
A javaslat legnagyobb politikai hatása egyértelműen Orbán Viktor jövőjét érinti. Mivel a szabály visszamenőlegesen számolná a miniszterelnökként eltöltött időt, Orbán a módosítás elfogadása után nem lenne újra megválasztható kormányfőnek.
Ez az intézkedés szimbolikusan is lezárná az Orbán-korszakot. Nemcsak kormányváltásról lenne szó, hanem arról, hogy az Alaptörvényben is megjelenne: Magyarországon nem lehet többé évtizedeken át ugyanaz a politikai vezető a végrehajtó hatalom élén.
A szabály ugyanakkor a Tisza számára is önkorlátozás. Magyar Péter sem tölthetné be a miniszterelnöki tisztséget nyolc évnél tovább. Ez politikailag erős üzenet: a Tisza azt akarja mutatni, hogy nem új személyi hatalmat épít a régi helyére, hanem olyan szabályokat hoz, amelyek mindenkit korlátoznak.
A következő nagy kérdés: átmegy-e az első alkotmányos próba?
A Tisza első Alaptörvény-módosítása egyszerre politikai ígéret, jogállami gesztus és hatalmi szerkezetet érintő döntés. A javaslat elfogadása esetén Magyarországon először lenne alkotmányos időkorlát a miniszterelnöki tisztségre, megnyílna az út a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése előtt, és új alapokra kerülhetne a közérdekű vagyonkezelő alapítványokba kiszervezett vagyon sorsa.
A tét ezért jóval nagyobb, mint egy technikai Alaptörvény-módosítás. Arról szól, hogy a Tisza-kormány képes-e az első hetekben valódi rendszerszintű változásokat elindítani, és vissza tudja-e fordítani azokat az intézményi döntéseket, amelyek az Orbán-rendszer hatalmát betonba öntötték.
A következő napokban az lesz a kérdés, hogyan reagál a Fidesz, milyen viták indulnak az Országgyűlésben, és milyen további törvények követik az alkotmányos csomagot. Egy dolog azonban már most biztos: a Tisza első Alaptörvény-módosítása nem óvatos igazgatási javaslat, hanem nyílt politikai üzenet arról, hogy véget akarnak vetni az örök miniszterelnökség korszakának.
Fotó: MTI / MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
