Megkérdezték Orbán Viktort, tart-e attól, hogy bíróság elé kerül az elszámoltatás során
Rövid, kitérő válaszokat adott Orbán Viktor Felcsúton, amikor riporterek arról kérdezték, szeretne-e még miniszterelnök lenni, illetve tart-e attól, hogy ő vagy családtagjai bíróság elé kerülhetnek egy esetleges elszámoltatás során. A volt kormányfő azt mondta, hogy a miniszterelnöki visszatérés kérdése szerinte „nem aktuális”, az elszámoltatással kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: nincs oka aggodalomra, mert a törvényeket betartja és betartatja. A megszólalás különösen érzékeny politikai pillanatban történt, miután a Tisza Párt benyújtotta első Alaptörvény-módosítási javaslatát, amely két ciklusban maximálná a miniszterelnöki megbízatást, és ezt a szabályt visszamenőlegesen is alkalmazná. Ez Orbán Viktor esetében azt jelentené, hogy a jövőben nem lehetne újra Magyarország miniszterelnöke.
Felcsúton kérdezték Orbánt a politikai jövőjéről
A Házon kívül stábja kedden Felcsúton találkozott Orbán Viktorral, akit arról kérdeztek, szeretne-e még miniszterelnök lenni. A volt kormányfő röviden válaszolt, és úgy fogalmazott: „Nem aktuális éppen, úgy látom.”
A válasz azért kapott különös politikai súlyt, mert a Tisza Párt már benyújtotta az Országgyűlésnek azt az Alaptörvény-módosítási javaslatot, amely korlátozná a miniszterelnöki ciklusok számát. A javaslat alapján nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen, akár megszakításokkal együtt, már legalább nyolc évig betöltötte ezt a tisztséget.
A szabály visszamenőleges alkalmazása Orbán Viktor politikai jövője szempontjából döntő jelentőségű lenne. A volt miniszterelnök ugyanis az elmúlt évtizedekben messze túllépte ezt az időhatárt, így a módosítás elfogadása után nem térhetne vissza kormányfőként.
Az elszámoltatásról is kérdezték
A riporterek azt is megkérdezték Orbán Viktortól, tart-e attól, hogy ő vagy valamelyik családtagja bíróság elé kerülhet egy esetleges elszámoltatás során. A volt kormányfő erre azt válaszolta, hogy nincs oka aggodalomra.
Úgy fogalmazott: „A törvényeket betartom és betartatom, én erre tettem esküt, minden eskümet betartottam.”
Ez a mondat várhatóan újabb politikai vitákat indíthat, hiszen a Tisza-kormány egyik legfontosabb ígérete az elszámoltatás, a közvagyon védelme, a korrupciógyanús ügyek feltárása és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal felállítása. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy bármilyen büntetőjogi felelősséget kizárólag hatósági eljárás és bírósági döntés állapíthat meg.
A Tisza két ciklusban maximálná a miniszterelnöki mandátumot
A megszólalás közvetlen előzménye, hogy a Tisza Párt benyújtotta első Alaptörvény-módosítási javaslatát. A párt korábban többször jelezte, hogy kormányra kerülve két ciklusban maximálná a miniszterelnöki megbízatást.
A javaslat indoklása szerint a demokratikus közhatalom gyakorlásának időben korlátozottnak kell lennie. A Tisza álláspontja szerint a hosszú ideig egy kézben összpontosuló végrehajtó hatalom torzíthatja az intézményrendszert, gyengítheti az ellenőrző mechanizmusokat, és hozzájárulhat ahhoz, hogy egy politikai vezető személye összenőjön az állammal.
A javaslat nemcsak a jövőre vonatkozna, hanem az 1990. május 2. után betöltött miniszterelnöki megbízatásokat is figyelembe venné. Ezért érintené Orbán Viktort, de elvben minden korábbi miniszterelnökre is vonatkozna, aki elérné a nyolcéves határt.
Június elején szavazhat a parlament
A parlament a tervek szerint legkorábban június első hetében szavazhat a Tisza Párt Alaptörvény-módosítási javaslatáról. Ha az Országgyűlés elfogadja a módosítást, az nemcsak Orbán Viktor politikai jövőjét zárhatja le véglegesen kormányfői szinten, hanem új korszakot is nyithat a magyar alkotmányos berendezkedésben.
A kérdés politikailag rendkívül érzékeny, mert nem pusztán jogtechnikai módosításról van szó. A javaslat egyszerre üzen a múlt 16 évéről, az Orbán-korszak lezárásáról, a hatalom időbeli korlátozásáról és arról, hogy az új parlamenti többség milyen garanciákat akar beépíteni a rendszerbe.
A Fidesz várhatóan élesen támadni fogja a kezdeményezést, hiszen az közvetlenül érinti a párt korábbi vezetőjét és politikai központi alakját. A Tisza viszont azzal érvelhet, hogy a szabály nem egyetlen személy ellen szól, hanem általános demokratikus garancia.
Orbán válasza rövid volt, de politikailag sokatmondó
Orbán Viktor felcsúti válaszai rövidek voltak, de éppen emiatt kaptak nagy figyelmet. A volt miniszterelnök nem kezdett hosszabb politikai magyarázatba, nem támadta részletesen a Tisza javaslatát, és nem beszélt arról sem, milyen szerepet szánna magának a jövőben.
A „nem aktuális” válasz ugyanakkor nem jelent egyértelmű politikai visszavonulást. Inkább azt mutatja, hogy Orbán Viktor egyelőre nem kívánja nyíltan tematizálni saját miniszterelnöki visszatérésének lehetőségét, miközben a Tisza éppen alkotmányos eszközzel zárná ki ezt.
Az elszámoltatásra adott válasza szintén szűkszavú volt. Orbán szerint nincs oka aggodalomra, mert betartotta és betartatta a törvényeket. A politikai vita azonban éppen arról szól majd a következő hónapokban, hogy az új hatósági, parlamenti és kormányzati vizsgálatok mit tárnak fel az előző rendszer működéséről.
A volt kormányfő politikai jövője az egyik legnagyobb kérdés
A választási vereség után Orbán Viktor szerepe a magyar jobboldalon az egyik legfontosabb nyitott kérdés. A Fidesz táborának egy része továbbra is ragaszkodna hozzá, miközben több felmérés szerint a társadalom jelentős része már lezártnak tekinti aktív politikai vezetői korszakát.
A Tisza Alaptörvény-módosítása ezt a kérdést jogi szintre emelné. Ha a nyolcéves korlát bekerül az Alaptörvénybe, akkor nem politikai mérlegelés, párton belüli vita vagy választási taktika döntené el Orbán Viktor esetleges visszatérését, hanem alkotmányos tilalom.
Ez alapvetően változtatná meg a Fidesz jövőjéről szóló vitát is. Ha Orbán nem lehetne újra miniszterelnök, a pártnak előbb-utóbb új vezetői alternatívát kellene felmutatnia, vagy más politikai szerepet kellene találnia korábbi kormányfőjének.
A következő hetekben dőlhet el, lezárul-e alkotmányosan az Orbán-korszak
A parlamenti szavazásig várhatóan tovább erősödik a vita a miniszterelnöki cikluskorlátról. A Tisza szerint ez a demokratikus hatalomgyakorlás egyik alapgaranciája lehet, a Fidesz viszont valószínűleg politikai bosszúként próbálja majd beállítani a módosítást.
A döntésnek azonban messzemenő következményei lehetnek. Ha az Alaptörvény módosul, az Orbán-korszak nemcsak választási értelemben, hanem alkotmányos szinten is lezárulhat. Ha nem, akkor a volt miniszterelnök politikai visszatérésének lehetősége nyitva maradna.
Orbán Viktor most annyit mondott: nem aktuális, hogy újra miniszterelnök legyen, és nincs oka aggodalomra az elszámoltatás miatt. A következő hetekben azonban nemcsak az ő válaszai, hanem a parlament döntése is meghatározhatja, milyen irányba indul tovább a magyar politika.
Fotó: MTI / MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
