Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint Ruszin-Szendi Romulusz nemzetbiztonsági kockázat – a honvédelmi miniszter kemény szavakkal támadta a volt vezérkari főnököt
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerint Ruszin-Szendi Romulusz nemzetbiztonsági kockázat, aki már nem méltó a katonai hivatásra. A Hír TV Bayer show című műsorában a miniszter arról beszélt, hogy a volt vezérkari főnök és a Tisza Párt tevékenysége egyaránt veszélyt jelent Magyarország biztonságára. Szalay-Bobrovniczky hangsúlyozta, hogy a honvédelmi tárca döntése, amellyel megszüntették Ruszin-Szendi tartalékosi szerződését, a magyar katonai morál megőrzését szolgálta.
A miniszter szerint a katonai morál védelmében kellett lépnie
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Bayer show-ban kifejtette, hogy döntése nem személyes indíttatásból született, hanem a magyar honvédség egységének és tekintélyének megőrzését szolgálta. Elmondta: „A magyar katonai morál érdekében kellett fellépnem. Aki egyszer a honvédség tagja volt, annak tisztában kell lennie azzal, mit jelent a katonai fegyelem, a lojalitás és a példamutatás.”
A miniszter szerint Ruszin-Szendi Romulusz több olyan nyilatkozatot tett az utóbbi időben, amelyek szerinte „a háború irányába mutattak”, ez pedig veszélyezteti Magyarország biztonságát. Szalay-Bobrovniczky úgy fogalmazott: „Olyan ember, aki katonaként háborút vizionál és politikusként ezt az irányt képviseli, már nem lehet példaképe a magyar katonáknak.”
Ruszin-Szendi és a Tisza Párt – új célpont a kormány kommunikációjában
A honvédelmi miniszter szerint nemcsak Ruszin-Szendi Romulusz, hanem a Tisza Párt is nemzetbiztonsági kockázatot jelent. A kormány álláspontja szerint a párt politikája „összhangban áll azokkal az európai uniós törekvésekkel”, amelyek – Szalay-Bobrovniczky értelmezése szerint – Magyarországot háborús konfliktusba sodornák.
A miniszter a Mandiner „Hotel Lentulai” című műsorában korábban is kijelentette: ha a Tisza Párt kerülne hatalomra, az „magyar katonák vérét követelné idegen háborúkban”. Hozzátette: „Abszolút lehetséges, hogy ha nyer a Tisza, magyar katonák halnának meg mások háborújáért. Ezen dolgozik az Európai Unió.”
„Katonát játszik, és a katonák fejét fordítja el”
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a műsorban különösen élesen fogalmazott a volt vezérkari főnök tevékenységéről. Szavai szerint: „Ruszin-Szendi Romulusz katonát játszik, miközben a katonák fejét fordítja el. Ez nemzetbiztonsági kockázat.”
A miniszter szerint a volt vezérkari főnök „elvesztette katonai minőségét”, és többé nem alkalmas arra, hogy a honvédség tagjaként vagy példaképként tekintsenek rá. Hozzátette: „A tartalékosi szerződését is meg kellett szüntetni, mert már nem képviseli azt a szellemiséget, amelyre a magyar honvédség épül.”
Komoly viták, komoly következmények
A miniszter elismerte, hogy a honvédség élén töltött időszak alatt több szakmai nézeteltérése is volt Ruszin-Szendivel. „Megörököltem őt, de számos kérdésben nem értettünk egyet. Végül arra jutottam, hogy alkalmatlan vezérkari főnöknek” – mondta Szalay-Bobrovniczky.
A döntés hátterében nemcsak szakmai, hanem politikai okok is húzódhattak, hiszen Ruszin-Szendi a leszerelése után a Tisza Párthoz köthető politikai szerepvállalást is vállalt. Ez a lépés a kormány szemében végképp elfogadhatatlanná tette a volt vezérkari főnököt.
Háborús narratíva és politikai célok
A kormányzati kommunikációban egyre gyakrabban tűnik fel a háborús retorika, amelyben a Tisza Párt és Ruszin-Szendi neve is visszatérő elem. Szalay-Bobrovniczky szerint a Tisza politikája „összhangban áll az ukrán és uniós háborús érdekekkel”.
A miniszter úgy látja, hogy „Ukrajna háborúzik, miközben folyamatosan vádakat fogalmaz meg Magyarországgal szemben, és ezzel le akarja járatni hazánkat a NATO és a nemzetközi közvélemény előtt”.
Ezt a helyzetet a honvédelmi tárca vezetője szerint csak szigorú, nemzeti alapú védelempolitikával lehet kezelni. Úgy véli, a kormány legfőbb feladata az, hogy távol tartsa Magyarországot a háborútól – és ebben szerinte a Tisza Párt „komoly veszélyt” jelent.
A honvédség és a politika határán
A Ruszin-Szendi-ügy rámutat arra a feszültségre, ami a magyar honvédség és a politika között egyre látványosabb. A katonai pálya hagyományosan a pártpolitikától független terület, de a volt vezérkari főnök politikai szerepvállalása új helyzetet teremtett.
A miniszter szerint „aki egykor a honvédség vezetője volt, nem fordíthat hátat az esküjének, és nem állhat olyan politikai erők mellé, amelyek veszélyeztetik a nemzeti érdekeket”. Hangsúlyozta: a honvédségnek pártpolitikától függetlennek kell maradnia, és minden katona elsődleges feladata a nemzet védelme.
A politikai támadások új frontja
A kormányzati kommunikációban mostanra Ruszin-Szendi Romulusz neve egy újabb politikai jelkép lett – a „nemzetbiztonsági kockázat” narratívájának eszköze. Szalay-Bobrovniczky Kristóf kijelentései nemcsak a volt vezérkari főnököt, hanem közvetve a Tisza Pártot is támadják, amelyet a kormány a „háborúpárti” tábor részeként próbál beállítani.
A vita azonban messze túlmutat két ember személyes konfliktusán. Ez a történet arról is szól, hogy a hatalom miként próbálja megőrizni befolyását a honvédség felett, és hogyan használja a nemzetbiztonság fogalmát politikai fegyverként.
Borítókép: MTI/MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!