Átalakítja a vagyonelkobzás szabályait a kormány – az Igazságügyi Minisztérium elindította a társadalmi egyeztetést
Átalakítja a vagyonelkobzás szabályait a kormány: Tuzson Bence minisztériuma már megkezdte a társadalmi egyeztetést a büntetőjogi törvények átfogó módosításáról. A cél, hogy a bűncselekményekből származó vagyon minél nagyobb része kerüljön vissza a közösség szolgálatába, és az uniós irányelveknek megfelelő, átláthatóbb, hatékonyabb rendszer jöjjön létre. A tervezet szerint bevezetnék az ismeretlen eredetű vagyon elkobzását is, amely lehetőséget adna a szervezett bűnözésből származó, de nehezen bizonyítható vagyon elvonására.
Az új szabályozás célja a jogbiztonság és a társadalmi igazságérzet megerősítése
A kormány honlapjára már felkerült az igazságügyi tárca tervezete a büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról. A dokumentum indoklása szerint a társadalmi igazságérzet és a jogbiztonság fenntartása megköveteli, hogy a magyar büntetőjog időszerű, világos és hatékony válaszokat adjon a modern társadalom kihívásaira. Tuzson Bence minisztériuma ezzel egy olyan reformot indított el, amely érdemben átalakíthatja a vagyonelkobzás szabályrendszerét.
Az Economx kiemeli, hogy a módosítások közül az egyik legjelentősebb az, amely a vagyonvisszaszerzés és a vagyonelkobzás új kereteit teremtené meg. Az intézkedés nem csupán a magyar jogrendszer megújítását célozza, hanem az uniós előírások átvételét is. Az új szabályozás biztosítaná a bűnügyi vagyon értékének megőrzését, kezelését, egységes nyilvántartását, valamint a társadalmi hasznosítását. A cél egyértelmű: a bűncselekményekből származó vagyon ne magánzsebekbe, hanem vissza a közösség szolgálatába kerüljön.
Ismeretlen eredetű vagyon is elkobozható lenne
A módosítás egyik legérdekesebb eleme az ismeretlen eredetű vagyon elkobzásának bevezetése. Az uniós szabályok alapján ez a lépés azt szolgálja, hogy a szervezett bűnözés ne profitálhasson a „szürke zónában maradt” pénzekből. Az elkobzás akkor alkalmazható, ha a hagyományos eljárás jogi vagy bizonyítási akadályok miatt nem lehetséges, de a vagyon azonosítható, és valószínűsíthető, hogy bűncselekményből származik.
A bíróság akkor rendelheti el az elkobzást, ha meggyőződött arról, hogy az adott vagyon bűnszervezethez köthető, illetve a bűncselekmény jelentős gazdasági hasznot hozott. Ez az úgynevezett „súlyossági küszöb” csak olyan esetekben lép életbe, amikor a haszon nagysága vagy a szervezettség szintje ezt indokolja.
A bizonyítás körülményei és a bíróság mérlegelési jogköre
A javaslat szerint az ítélet nem egyetlen bizonyítékon alapul, hanem a körülmények összképén. Az uniós irányelv alapján a bíróság például akkor is elrendelheti az elkobzást, ha a vagyon értéke aránytalanul nagy a tulajdonos legális jövedelméhez képest, és nincs életszerű magyarázat a forrásra.
Az uniós szabályozás ugyanakkor teret ad a nemzeti mérlegelésnek. Az elkobzást mellőzni lehet, ha az aránytalanul súlyos vagy ésszerűtlen intézkedés lenne, illetve ha a vagyon időben nem kapcsolódik egyértelműen a bűncselekményhez. Emellett kötelező megvédeni a jóhiszemű harmadik személyek, például örökösök vagy üzlettársak jogait.
Jogorvoslat és eljárási garanciák
A jogorvoslat lehetőségét a kormány garantálni kívánja. A bíróság akkor is dönthet az elkobzásról, ha a vádlottat nem ítélik el jogerősen, de a rendelkezésre álló tények és bizonyítékok alapján valószínűsíthető, hogy a vagyon bűnös eredetű.
A tagállamok – így Magyarország is – dönthetnek úgy, hogy az elkobzás a büntetőeljárás megszűnése után is elrendelhető, vagy akár önálló eljárásként is lefolytatható. Fontos azonban, hogy az új szabályozás kizárólag büntetőeljárásokra vonatkozik, és nem érinti a polgári, kártérítési vagy vagyon-visszaszerzési pereket.
Az uniós megfelelés és a gyermekvédelem erősítése
Az Igazságügyi Minisztérium szerint az új szabályozás célja nemcsak a bűncselekményből származó vagyon hatékony visszaszerzése, hanem a gyermekek és más sérülékeny társadalmi csoportok védelmének megerősítése is.
A módosítás emellett teljes körű megfelelést biztosít az emberkereskedelem elleni fellépést megerősítő uniós irányelvnek, amely új formákkal bővíti a kizsákmányolás fogalmát. Ennek értelmében a béranyaság, a kényszerházasság és a jogellenes örökbefogadás is emberkereskedelemnek minősülhet.
Példák és visszatartó hatás
A módosítás hátterében több olyan eset is áll, amely a magyar közvéleményt megrázta. Ilyen volt például J. Péter Pál, a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatójának esete, akit május végén tartóztattak le, miután kiderült: emberkereskedelemmel és kényszermunkával gyanúsítják. Az ügyészség szerint komoly vagyont halmozott fel a tevékenysége során – ez jól mutatja, miért van szükség hatékonyabb vagyonelkobzási szabályokra.
Az igazságosabb Magyarország felé vezető lépés
A kormány tehát átalakítja a vagyonelkobzás szabályait, hogy az igazságszolgáltatás hatékonyabban és igazságosabban működjön. Bár a tervezet számos kérdést vet fel – például a bizonyítás és a jogorvoslat határait illetően –, az irány egyértelmű: a cél a bűnös úton szerzett vagyon visszajuttatása a társadalomhoz, a tisztességes magyar emberek javára.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!