Vidéki prókátor: Orbán „közjogi bábjainak” visszanyalhat a kétharmad
Fülöp Botond ügyvéd, a Vidéki prókátor szerint a parlament Alaptörvény-módosítással egyszerre több közjogi méltóság megbízatását is megszüntetheti, mert Magyar Péter nem egyszerű kormányváltásra, hanem rendszerváltásra kapott felhatalmazást a választóktól. A Klubrádióban elhangzott értékelésében az ügyvéd arról beszélt, hogy az Orbán-korszakban kialakított alkotmányos és politikai rendszer most visszaüthet azokra, akik korábban magukra szabták a szabályokat. Fülöp szerint a korábbi hatalom olyan közjogi rendszert épített, amelyben a parlamenti többség gyakorlatilag korlátlanul uralhatta az állami intézményrendszert, csak azzal nem számoltak, hogy egyszer nem ők lesznek többségben. Az ügyvéd úgy látja, Sulyok Tamás és más, Magyar Péter által megnevezett közjogi vezetők eltávolítása szükséges és lehetséges, mert szerinte pozícióban maradásuk összeegyeztethetetlenné vált a jogállam helyreállításával. Közben a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését is üdvözölte, és ennél is szigorúbb lépéseket sürgetne a hivatal korábbi vezetőivel szemben.
Fülöp Botond szerint nem egyszerű kormányváltás történt
Fülöp Botond a Klubrádióban arról beszélt, hogy szerinte téves úgy értelmezni a jelenlegi politikai helyzetet, mintha csupán egy hagyományos kormányváltás történt volna. Álláspontja szerint Magyar Péter rendszerváltásra kért és kapott felhatalmazást a választóktól, és már a kampány előtt világossá tette, hogy egy szerinte maffiaállami logika szerint működő rendszerből jogállamot szeretne építeni.
Az ügyvéd szerint ebből következik, hogy az új politikai többségnek nemcsak joga, hanem politikai értelemben feladata is lehet azoknak a közjogi vezetőknek az eltávolítása, akiket ő Orbán Viktor „közjogi bábjainak” nevezett. Fülöp szerint ezek a szereplők nem pusztán működtetői voltak az előző rendszernek, hanem jelképei is.
A Vidéki prókátor úgy látja, a jogállam helyreállítása elképzelhetetlen ezeknek a szereplőknek a pozícióban maradása mellett. Szerinte ugyanis olyan rendszert szolgáltak, amely politikai értelemben maffiaállamként, alkotmányjogi értelemben pedig a többség zsarnokságaként írható le.
Ez rendkívül erős megfogalmazás, ezért fontos hangsúlyozni: Fülöp Botond politikai-jogi értelmezéséről van szó. A vita lényege éppen az, hogy az új többség milyen eszközökkel nyúlhat hozzá az előző korszakban megválasztott vagy kinevezett közjogi vezetők mandátumához.
„Visszanyalt a fagyi” az alkotmányos rendszerben
Fülöp Botond szerint az Orbán-rendszer saját maga által kialakított alkotmányos logikája most az egykori kormánypárt ellen fordulhat. Úgy fogalmazott: ugyanúgy „visszanyalt a fagyi”, mint a választási rendszer esetében.
Az ügyvéd szerint Orbánék a választási rendszert is magukra szabták, és az alkotmányos rendszert is úgy alakították ki, hogy az a mindenkori parlamenti többség kezébe rendkívül nagy hatalmat adjon. Fülöp szerint csak azt felejtették el, hogy nem mindig ők lesznek abban a pozícióban, ahol ők adják a többséget.
Ez az érvelés arra épül, hogy a kétharmados parlamenti többség az Alaptörvény módosításával rendkívül erős közjogi eszközökkel rendelkezik. Ha korábban ezt a rendszert az Orbán-kormány politikai céljaihoz igazították, akkor Fülöp szerint most az új többség ugyanebben a rendszerben tudja végrehajtani a saját rendszerváltó programját.
Az ügyvéd értelmezésében tehát a Fidesz által kialakított közjogi konstrukció most éppen azoknak okozhat politikai vereséget, akik korábban megteremtették azt.
A többség zsarnokságáról beszélt
A Vidéki prókátor szerint az Orbán-korszak működésének lényege a többség zsarnoksága volt. Ezt úgy írta le, mint amikor a parlamenti többség gyakorlatilag teljesen uralma alá vonja az állam működését, beleértve a törvényhozó és végrehajtó hatalommal szembeni alkotmányos fékeket és ellensúlyokat is.
Fülöp szerint ilyen helyzetben a parlamenti többség és a kormány hatalma az állami szervek tekintetében lényegében korlátlanná válik. Állítása szerint a többség zsarnoksága akár látszólag jogállami intézményrendszer mellett is kialakítható, mert a probléma nem feltétlenül az intézményekben, hanem a pozíciókat betöltő személyekben rejlik.
Ez az egyik legfontosabb állítása. Fülöp szerint ugyanis hiába vannak formálisan létező intézmények, ha azok élén olyan vezetők állnak, akik az előző politikai hatalomhoz kötődnek, és szerinte nem képesek vagy nem hajlandók a jogállami működés helyreállítását szolgálni.
Ezért tartja szükségesnek a közjogi vezetők eltávolítását. Úgy véli, pozícióban maradásuk önmagában akadályozhatja a rendszerváltás végrehajtását és a jogállami intézményrendszer újraépítését.
Szerinte békeidőben vitatható eszközök is indokolhatóvá válhatnak
Fülöp Botond elismerte, hogy a közjogi vezetők megbízatásának megszüntetése nehezen egyeztethető össze a klasszikus jogállami standardokkal. Ugyanakkor szerinte a mostani helyzet nem tekinthető hagyományos, békeidős alkotmányos helyzetnek.
Az ügyvéd úgy fogalmazott, hogy most indokolhatóak lehetnek olyan eszközök is, amelyek békeidőben vitathatók lennének. Álláspontja szerint az előző rendszer lebontása és a jogállam helyreállítása rendkívüli felhatalmazást és rendkívüli közjogi megoldásokat is igényelhet.
Ez a gondolat várhatóan komoly vitát vált ki. A támogatói szerint az Orbán-korszak mélyen beépítette saját embereit az állami intézményrendszerbe, ezért rendkívüli beavatkozás nélkül nem lehet valódi rendszerváltást végrehajtani. A bírálók viszont azt mondhatják, hogy a jogállamot nem lehet jogállamilag vitatható módszerekkel helyreállítani.
A kérdés tehát az, hogy a Tisza-kormány és parlamenti többsége milyen konkrét Alaptörvény-módosítást készít elő, és azt hogyan tudja alkotmányosan, politikailag és társadalmilag is megindokolni.
Szigorúbb fellépést sürgetne a Szuverenitásvédelmi Hivatal ügyében
Fülöp Botond a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot is üdvözölte. A Lánczi Tamás vezette intézményt „orbánista sóhivatalnak” nevezte, és azt mondta: azok, akiket a hivatal korábban megvádolt vagy célkeresztbe állított, szerinte nyugodtan feljelentést tehetnek hivatali visszaélés gyanúja miatt.
A Tisza Párt már benyújtotta a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló javaslatot. Az előterjesztés szerint a hivatal nem látott el valódi közfeladatot, hanem politikai célból gyakorolt nyomást állampolgárokra, szervezetekre és sajtótermékekre.
Fülöp ennél is továbbmenne. A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőinek kötelező utólagos vagyonosodási vizsgálatot és nemzetbiztonsági átvilágítást is kilátásba helyezne.
Ez újabb komoly politikai és jogi kérdést nyitna meg: milyen felelősség terheli azokat, akik egy vitatott jogállami hátterű intézmény vezetőiként jártak el, és milyen eszközökkel lehet utólag vizsgálni a működésüket.
Az egykori állambiztonsági érintettségről is beszélt
A Vidéki prókátor a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatójára utalva arról is beszélt, hogy szerinte az alkotmányban kellene rögzíteni: a kommunista diktatúra állambiztonsági szolgálatának és rendőrségének belső elhárításért felelős részlegeiben dolgozó ügynökök ne tölthessenek be közhatalom gyakorlásával járó, illetve hivatalos személyi minőséget eredményező pozíciót.
Fülöp szerint minden ilyen tisztség betöltésének feltétele kellene legyen, hogy az érintett büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozzon arról: nem áll fenn vele szemben ilyen kizáró ok.
Az ügyvéd rendkívül élesen fogalmazott, amikor azt mondta: nem tolerálható, hogy egy demokráciában egykori kommunista besúgók hivatalos személyként zaklassanak becsületes, törvénytisztelő magyar polgárokat.
Ez a téma régóta érzékeny pontja a magyar közéletnek. Az állambiztonsági múlt feltárása a rendszerváltás után többször napirendre került, de soha nem történt teljes körű és mindenki számára megnyugtató lezárás. Fülöp most ezt a kérdést is összekapcsolja az új rendszerváltás és a közjogi tisztítás igényével.
A vita középpontjában a jogállam helyreállítása áll
Fülöp Botond megszólalása világosan mutatja, hogy a közjogi vezetők leváltásáról szóló vita nem egyszerű személyi kérdés. A tét az, hogy az új politikai többség szerint hogyan lehet visszaépíteni a jogállamot egy olyan rendszer után, amelyet a bírálói szerint a politikai lojalitásra, az intézmények megszállására és a fékek kiüresítésére építettek.
A Vidéki prókátor álláspontja radikális, de koherens: szerinte az előző rendszer embereinek pozícióban tartása önmagában akadályozza a jogállami fordulatot. Ezért a megbízatásokat meg kell szüntetni, még akkor is, ha a módszer a hagyományos jogállami gondolkodás szerint vitatható.
A nagy kérdés most az, hogy ezt az érvelést mennyire fogja átvenni a Tisza parlamenti többsége, és milyen konkrét jogi formát kap majd az Alaptörvény-módosítás. Ha a módosítás egyszerre több közjogi vezető megbízatását is megszünteti, az az új rendszer egyik legnagyobb horderejű döntése lehet.
A kétharmad most az előző rendszer ellen fordulhat
Fülöp Botond szerint az Orbán-korszak egyik legfontosabb politikai tanulsága éppen az, hogy a személyre és hatalomra szabott közjogi rendszer bármikor visszaüthet azokra, akik létrehozták. A Fidesz hosszú éveken át úgy alakította az Alaptörvényt, a választási rendszert és az állami intézményeket, hogy a parlamenti többségnek rendkívül széles mozgástere legyen.
Most azonban a parlamenti többség már nem az övék. A Vidéki prókátor szerint ezért „visszanyal a fagyi”: az a kétharmados logika, amely korábban az Orbán-rendszer bebetonozását szolgálta, most az Orbán által kinevezett közjogi vezetők eltávolításának eszköze lehet.
Ez politikailag rendkívül erős fordulat. A kérdés már csak az, hogy a Tisza-kormány és parlamenti többsége mikor, milyen tartalommal és milyen indoklással nyújtja be azokat a módosításokat, amelyek ténylegesen megnyithatják az utat Sulyok Tamás és a többi megnevezett közjogi szereplő leváltása előtt.
Az biztos, hogy a vita nem fog megállni a jogtechnikai részleteknél. Ez a konfliktus arról szól, hogy Magyarországon mit jelent a rendszerváltás, meddig terjed a választói felhatalmazás, és milyen áron lehet helyreállítani egy olyan jogállamot, amelyet az új többség szerint az előző rendszer éveken át tudatosan torzított el.
Fotó: Fülöp Botond ügyvéd / Facebook
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!






