Róna Péter szerint Sulyok Tamás a Fidesz szabályai alapján is leváltható, ehhez nem kell Alaptörvény-módosítás
Róna Péter szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltásához nem feltétlenül kell Alaptörvényt módosítani, mert a jelenlegi, még az Orbán-kormányok alatt többször átírt szabályok is lehetőséget adhatnak az államfő megfosztására. A korábbi köztársaságielnök-jelölt a Klubrádióban arról beszélt: ha Sulyok Tamás maga mondja azt, hogy kizárólag közjogi, lényegében formális szerepet lát el, akkor szerinte éppen az Alaptörvényben meghatározott köztársasági elnöki feladatokat nem teljesíti. Róna álláspontja szerint az államfőnek nem pusztán aláíró és pecsételő szerepe van, hanem ki kell fejeznie a nemzet egységét, és őrködnie kell az államszervezet demokratikus működése felett. A vita újabb fejezete annak a politikai konfliktusnak, amely Magyar Péter és Sulyok Tamás között bontakozott ki az új kormány megalakulása után.
Róna Péter szerint a jelenlegi szabályok is elégségesek lehetnek
Róna Péter szerint téves az az állítás, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök alkotmányos úton elmozdíthatatlan lenne. A korábbi köztársaságielnök-jelölt a Klubrádióban arról beszélt, hogy a jelenlegi Alaptörvény alapján is elindítható lehet az államfő megfosztására irányuló eljárás.
A vita előzménye, hogy Magyar Péter május 31-ig adott időt az általa „Orbán-báboknak” nevezett közjogi szereplőknek, köztük Sulyok Tamásnak, hogy önként távozzanak. A miniszterelnök korábban azt is kilátásba helyezte, hogy ha erre nem kerül sor, akkor Alaptörvény-módosítással távolítanák el őket.
Róna Péter értelmezése szerint azonban erre Sulyok esetében nincs is szükség. Szerinte az Alaptörvény 13. cikke már most tartalmaz olyan eljárási szabályt, amely alapján a képviselők egyötöde kezdeményezheti a köztársasági elnök megfosztását tisztségétől, az eljárás elindításához pedig kétharmados parlamenti többség kell.
Az államfő nem lehet puszta közjogi díszlet
Róna érvelésének középpontjában az Alaptörvény 9. cikke áll. Ez kimondja, hogy Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
A jogász szerint ebből nem az következik, hogy az államfő kizárólag formális szereplő lenne. Éppen ellenkezőleg: az Alaptörvény olyan feladatokat ad a köztársasági elnöknek, amelyek aktív, felelős közjogi magatartást feltételeznek. Az államfő részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein, törvényt kezdeményezhet, bizonyos esetekben feloszlathatja az Országgyűlést, és a demokratikus működés őreként kellene jelen lennie az államszervezetben.
Róna szerint ha Sulyok Tamás azt állítja, hogy ő kizárólag közjogi feladatot lát el, és nem kíván érdemben beavatkozni vagy fellépni a demokratikus működés védelmében, akkor ez szembemegy az Alaptörvényben rögzített államfői szereppel.
A megfosztási eljárás végén az Alkotmánybíróság döntene
Róna Péter szerint a folyamatot az országgyűlési képviselők egyötöde kezdeményezhetné. A megfosztási eljárás megindításához kétharmados parlamenti döntésre lenne szükség. Az ügyben a végső szót az Alkotmánybíróság mondaná ki.
Fontos következmény, hogy az eljárás megindítása után az államfő jogköreinek gyakorlását fel kellene függeszteni. Ebben az esetben a köztársasági elnöki feladatokat ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át. A jelenlegi politikai helyzetben ez Forsthoffer Ágnest jelentené.
Róna álláspontja nem teljesen előzmények nélküli. Korábban Vörös Imre volt alkotmánybíró is arról beszélt, hogy Sulyok Tamás alkotmánysértést követhetett el, és ezért megfosztható lehet tisztségétől. Vörös szerint az államfő nem pusztán passzív szemlélője volt a jogállami problémáknak, hanem mulasztásával hozzájárulhatott ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása eltávolodjon az alkotmányos keretektől.
A jogászokat is megosztja Sulyok Tamás elmozdíthatósága
A kérdés jogilag nem egyszerű, és a szakértőket is megosztja. Egyes jogászok szerint a köztársasági elnök alkotmányos úton gyakorlatilag csak rendkívül szűk körben mozdítható el, és a politikai elégedetlenség önmagában nem lehet elég a tisztségtől való megfosztáshoz.
Róna Péter és Vörös Imre értelmezése viszont abból indul ki, hogy nem pusztán politikai elégedetlenségről van szó. Szerintük az államfőnek alkotmányos kötelessége lenne a demokratikus működés feletti őrködés, és ha ezt tartósan elmulasztja, az már alkotmányos felelősségi kérdés lehet.
Ez a vita azért különösen fontos, mert Magyar Péter és a Tisza-kormány részéről erős politikai nyomás nehezedik Sulyok Tamásra. A kérdés tehát nemcsak az, hogy van-e politikai akarat az államfő távozására, hanem az is, hogy milyen jogi úton lehet ezt megtenni úgy, hogy az ne bosszúpolitikának, hanem alkotmányos eljárásnak tűnjön.
Róna szerint az Orbán-rendszer saját Alaptörvénye fordulhat vissza a rendszer ellen
Róna Péter szerint az Orbán-rendszer egyik alapvető problémája az volt, hogy az Alaptörvényt nem a nemzet egészének, hanem a hatalom saját érdekeinek megfelelően alakította. Értelmezése szerint a rendszer éppen azért bukott meg, mert a saját szabályai sem tudták biztosítani a hatalom erkölcsileg megalapozott gyakorlását.
A mostani helyzetben szerinte különös irónia, hogy Sulyok Tamás leváltásának lehetőségét éppen azok a szabályok teremthetik meg, amelyeket a Fidesz-korszakban alakítottak ki. Vagyis Róna szerint nem kell új alkotmányos fegyvert gyártani: a meglévő szabályokat kell következetesen alkalmazni.
Ez politikailag erős érv lehet a Tisza számára. Ha az államfővel szembeni eljárás a jelenlegi Alaptörvény alapján indulna el, akkor nehezebb lenne azt állítani, hogy az új kormány pusztán visszamenőleges, személyre szabott szabályalkotással próbálja eltávolítani Sulyokot.
A társadalmi többség Sulyok távozását támogatja, de az eszközök vitatottak
A Sulyok Tamás körüli vita nemcsak jogi és politikai, hanem társadalmi kérdés is. Egy HVG által ismertetett friss Europion-kutatás szerint a magyarok nagy többsége úgy gondolja, hogy Sulyok Tamásnak távoznia kellene a köztársasági elnöki posztról. A felmérés szerint a magyarok háromnegyede elmozdítaná Sulyokot, ugyanakkor Magyar Péter nyomásgyakorlásának stílusa sokaknak nem tetszik.
Ez azt mutatja, hogy a társadalmi hangulat kettős. Sokan elégedetlenek Sulyok Tamás szerepével, és távozását tartanák helyesnek, de nem mindenki támogatja ugyanúgy a politikai nyomásgyakorlás vagy az Alaptörvény-módosítás eszközét.
Ezért válhat különösen fontossá Róna Péter érvelése. Ha valóban van olyan meglévő alkotmányos út, amely nem igényel új szabályalkotást, akkor a Tisza-kormány számára politikailag és jogilag is tisztább megoldást jelenthetne, mint egy kifejezetten Sulyok eltávolítására irányuló Alaptörvény-módosítás.
A tét az államfő szerepének újraértelmezése
A Sulyok Tamás körüli vita túlmutat egyetlen személy sorsán. Arról szól, hogy Magyarországon a köztársasági elnök valódi alkotmányos szereplő-e, vagy csupán formális aláíró, aki a kormányzati döntések mögött áll.
Róna Péter álláspontja szerint az Alaptörvény nem díszletként kezeli az államfőt. A köztársasági elnöknek ki kell fejeznie a nemzet egységét, és őrködnie kell a demokratikus működés felett. Ha ezt nem teszi meg, akkor nem egyszerűen politikailag gyenge, hanem alkotmányosan is számonkérhető lehet.
Sulyok Tamás ügyében tehát a következő kérdés az, hogy a Tisza-kormány és az Országgyűlés milyen utat választ: önkéntes lemondásra várnak, Alaptörvény-módosítással próbálkoznak, vagy a meglévő megfosztási eljárást indítják el.
A következő napok dönthetik el Sulyok Tamás sorsát
Magyar Péter május 31-i határideje egyre közelebb van, miközben a jogi vita egyre élesebb. Róna Péter megszólalása új irányt adhat a vitának, mert azt állítja: Sulyok Tamás nemcsak politikai értelemben támadható, hanem a jelenlegi szabályok alapján is elmozdítható lehet.
A döntés azonban végül nem csupán jogi kérdés lesz. A Tisza-kormánynak mérlegelnie kell, hogy melyik út erősíti jobban a jogállamiság helyreállításáról szóló politikai üzenetét. Egy rosszul előkészített vagy túlzottan bosszúszerűnek látszó lépés visszaüthet. Egy világosan megindokolt, alkotmányos eljárás viszont azt üzenheti: az új korszakban az államfő sem állhat a felelősség felett.
Róna Péter szerint a kulcs már most ott van az Alaptörvényben. A kérdés csak az, hogy a parlamenti többség él-e vele, és az Alkotmánybíróság hogyan értelmezi majd Sulyok Tamás államfői felelősségét.
Fotó: MTI / MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
