Gajdos László megállapodott az osztrákokkal: nem hoznak több azbesztes követ Magyarországra
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter bejelentette, hogy a bécsi tárgyalások után közvetlenül megállapodott az osztrák üzem tulajdonosával: péntektől teljesen leállítják a Magyarországra irányuló értékesítést, vagyis nem érkezik több azbeszttel szennyezett kőzet Ausztriából Magyarországra. A miniszter szerint ezzel sikerült elhárítani a közvetlen veszélyt anélkül, hogy kezdeményezni kellett volna a bányák bezárását. A következő lépés a már leterített szennyezett kőzet ártalmatlanítása Nyugat-Magyarországon, valamint a lakosság egészségének védelme lesz. Gajdos László azt is világossá tette: Magyarország nem enged a „szennyező fizet” elvéből, vagyis a kármentesítés költségeit végül azoknak kell viselniük, akik felelősek a szennyezésért. A miniszter bejelentése szerint a Magyarországra irányuló értékesítés leáll, a következő feladat pedig a már lerakott kőzet ártalmatlanítása és az érintett lakosság védelme.
Leállítják az azbesztes kőzet Magyarországra szállítását
Fontos megállapodást jelentett be Gajdos László élő környezetért felelős miniszter az osztrák azbesztes kő ügyében. A tárcavezető közlése szerint a csütörtöki bécsi tárgyalások után közvetlenül sikerült megegyeznie az osztrák üzem tulajdonosával, így péntektől teljesen leállítják a Magyarországra irányuló értékesítést.
Ez azt jelenti, hogy az ígéret szerint nem érkezik több azbeszttel szennyezett kőzet Magyarországra a nyugati szomszédunktól. A döntés különösen fontos azoknak a nyugat-magyarországi településeknek, ahol az elmúlt hetekben azbeszttel terhelt kőzúzalék jelenlétét mutatták ki.
Gajdos László szerint a megállapodással a közvetlen veszélyt sikerült elhárítani úgy, hogy nem kellett a bányák bezárását kezdeményezni. Ez azonban csak az első lépés. A már leterített, szennyezett kőzet problémája továbbra is megoldásra vár.
A következő feladat a már leterített kőzet ártalmatlanítása
A miniszter bejelentése alapján a kormány következő lépése a már Magyarországra került és leterített azbesztes kőzet ártalmatlanítása lesz. Ez elsősorban Nyugat-Magyarországot érinti, ahol több településen is felmerült, hogy osztrák bányákból származó, azbeszttel terhelt kőzúzalékot használtak fel utaknál, parkolóknál, közterületeken vagy más burkolt felületeken.
A kármentesítés nem egyszerű technikai feladat. Az azbeszt veszélye éppen abban áll, hogy a rostok belélegezve hosszú távon súlyos betegségeket okozhatnak. A szennyezett kőzet eltávolítása ezért csak megfelelő szakmai szabályok, védőfelszerelés, zárt szállítás és ellenőrzött lerakás mellett történhet.
Gajdos László korábban a szombathelyi Oladi-platón tartott helyszíni bejárás után is arról beszélt, hogy az azbesztszennyezés legnagyobb veszélye az, hogy a súlyos megbetegedések akár 20–30 évvel a belélegzés után is jelentkezhetnek. A miniszter akkor a rendszeres egészségügyi szűrések és a megfelelő védőfelszerelés fontosságát is kiemelte.
Több mint 300 helyszínt azonosítottak három megyében
A szennyezés mértékét jól mutatja, hogy a magyar hatóságok és szakemberek három megyében több mint 300 érintett helyszínt azonosítottak. Az azbeszttel terhelt kőzúzalék jelenlétét eddig többek között Zalaegerszegen, Sopronban, Szombathelyen és mintegy 40 további Vas megyei településen mutatták ki vagy vizsgálták.
Ez már nem egyetlen település lokális problémája, hanem regionális környezetvédelmi és egészségvédelmi ügy. A lakosság számára a legfontosabb kérdés most az, hogy pontosan hol van szennyezett kőzet, milyen mértékű a terhelés, jelent-e közvetlen egészségügyi kockázatot, és mikor kezdődik meg a kármentesítés.
A Greenpeace korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy Burgenlandban és Magyarországon is több helyen súlyos azbesztszennyezést tártak fel, és a szervezet szerint sok, főként nyugat-magyarországi helyre kerülhetett az érintett bányákból származó anyag.
Gajdos első nagy miniszteri feladata lett az azbesztügy
Az azbesztügy Gajdos László első dedikált feladata lett azután, hogy hivatalosan is a Tisza-kormány élő környezetért felelős minisztere lett. A miniszter a megbízólevele átvételét követő napokban személyesen tartott terepszemlét az ország nyugati részén, az érintett területeken.
Ez politikailag is fontos jelzés. A Tisza-kormány egyik első környezetvédelmi válságkezelési ügye nem irodai aktatologatással, hanem helyszíni bejárással, osztrák tárgyalással és konkrét importleállítási megállapodással indult.
A miniszter világossá tette, hogy nemcsak a közvetlen veszély elhárítása a cél, hanem a felelősök megtalálása is. Gajdos szerint a kármentesítéssel járó költségeket be fogják hajtani azokon, akik felelősek a szennyezésért.
A Greenpeace szerint az osztrák hatóságok régóta tudhattak a problémáról
Az ügy egyik legsúlyosabb kérdése az, hogy ki és mióta tudott az azbesztterhelésről. A Greenpeace szerint a pilgersdorfi kőbánya üzemeltetői és az osztrák hatóságok már 2011 óta tudhattak az azbesztterhelésről, ennek ellenére a bányát csak 2026 elején zárták be.
Az osztrák ügyben különösen megdöbbentő részletek is előkerültek. A Greenpeace közlése szerint 2025 októberében egy katasztrófavédelmi gyakorlatot is tartottak az érintett területen, ahol több száz ember vett részt, köztük diákok is. A szervezet szerint a résztvevők azbeszttartalmú kőzettel érintkezhettek, ezért a Greenpeace Ausztria feljelentést tett a bánya üzemeltetői, valamint tartományi és kerületi felelősök ellen.
Az osztrák ORF magyar nyelvű beszámolója szerint 2026. január 2-a óta több burgenlandi bányát is bezártak, köztük Glashütten, Badersdorf, Bernstein és Pilgersdorf térségében található kőbányákat. Ezekben szerpentinitet bányásznak, amelyben természetes módon előfordulhat az azbeszt, a törés és aprítás során pedig azbesztszálak szabadulhatnak fel.
Nem utólag keverték bele, de ettől még lehet felelősség
A szennyezett kőzet több különböző osztrák bányából származhat. A jelenlegi információk szerint az azbeszt természetes módon fordulhatott elő a kövekben, vagyis nem arról van szó, hogy valaki utólag keverte volna bele az anyagba. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne merülhetne fel emberi mulasztás vagy intézményi felelősség.
Ha a bányák üzemeltetői vagy a hatóságok tudtak az azbesztterhelésről, akkor kulcskérdés, hogyan kerülhetett a kőzet kereskedelmi forgalomba, és hogyan juthatott el magyarországi településekre. A felelősség feltárása ezért nemcsak magyar, hanem osztrák oldalon is elkerülhetetlen.
A magyar szempont világos: ha szennyezett anyag került közterületekre, utakra, parkolókra vagy lakott környezetbe, akkor a kármentesítés költségét nem lehet a magyar adófizetőkre és az érintett önkormányzatokra hárítani. Ezért vált központi üzenetté a „szennyező fizet” elve.
A lakosság egészségének védelme most a legfontosabb
A kármentesítés mellett a másik legsürgetőbb feladat a lakosság egészségének védelme. Az azbeszt nem látványos, azonnal érzékelhető veszély, hanem alattomos kockázat: a rostok belélegzése után a betegségek sok évvel később is jelentkezhetnek.
Ezért az érintett településeken világos lakossági tájékoztatásra, pontos térképezésre, egészségügyi szűrési lehetőségekre és szakmailag ellenőrzött kármentesítésre van szükség. A pánikkeltés nem segít, de az elhallgatás még veszélyesebb lenne.
A helyieknek joguk van tudni, hogy az utcájukban, parkolójukban, játszóterük közelében vagy földútjukon van-e azbeszttel terhelt kőzet. A településeknek pedig segítségre van szükségük ahhoz, hogy ne egyedül viseljék a mérés, őrzés, elszállítás és ártalmatlanítás költségeit.
A megállapodás fontos lépés, de nem a történet vége
Gajdos László bejelentése jelentős eredmény: ha valóban leáll a Magyarországra irányuló értékesítés, akkor nem érkezik újabb szennyezett kőzet az országba. Ez azonban csak az első szakasz lezárása.
A következő feladat a már lerakott anyag pontos felmérése, biztonságos eltávolítása, ártalmatlanítása, valamint a felelősségi lánc feltárása. Ki termelte ki? Ki adott engedélyt? Ki értékesítette? Ki vásárolta meg? Ki szállította Magyarországra? Mely hatóságok tudtak róla? És ki fogja kifizetni a kármentesítés árát?
A Tisza-kormány számára az azbesztügy az első nagy környezetvédelmi hitelességi próba. A megállapodás azt mutatja, hogy gyors diplomáciai és szakmai lépésre képesek voltak. A valódi mérce azonban az lesz, hogy a következő hetekben milyen gyorsan és átláthatóan indul meg a kármentesítés Nyugat-Magyarországon.
Fotó: Katona Tibor / MTI
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
