Vitályos Esztert jelöli a Fidesz az Országgyűlés alelnökének
Kedd reggel harmadszor is tárgyalóasztalhoz ültek az új Országgyűlésbe bejutó pártok képviselői, hogy a május 9-i alakuló ülés előtt véglegesítsék a parlamenti tisztségek, az alelnöki helyek és a bizottsági pozíciók elosztását. Az egyeztetés egyik legfontosabb fordulata az volt, hogy a Fidesz új jelöltet állított az egyik alelnöki posztra, miután Magyar Péter előzetesen jelezte: a Tisza-frakció nem támogatná Szijjártó Péter megválasztását erre a tisztségre. Gulyás Gergely a megbeszélés után közölte, hogy a Fidesz Vitályos Esztert, korábbi kormányszóvivőt jelöli a pozícióra. A döntés egyszerre illeszkedik a választási vereség utáni fideszes átrendeződésbe és az új parlamenti erőviszonyokhoz, amelyekben a Tisza Párt nagy többséggel alakíthatja át az Országgyűlés működését.
Új jelölt érkezett a vitatott posztra
A parlamenti egyeztetés egyik legfontosabb előzménye az volt, hogy Magyar Péter nem sokkal a tárgyalás előtt világossá tette: a Tisza Párt frakciója nem fogja megszavazni Szijjártó Pétert az Országgyűlés alelnökének. Ez a jelzés egyértelműen új helyzetet teremtett a Fidesz számára, hiszen olyan jelöltet kellett állítania, aki nagyobb eséllyel kaphat támogatást az alakuló ülésen.
Gulyás Gergely az egyeztetést követően jelentette be, hogy a Fidesz Vitályos Esztert jelöli a tisztségre. A Fidesz frakcióvezetője szerint a volt kormányszóvivő mindenki számára elfogadható jelölt lehet. Ez a megfogalmazás arra utal, hogy a kormánypárt a korábbi, politikailag erősen megosztóbbnak látszó név helyett egy olyan szereplőt kíván előtérbe állítani, aki könnyebben illeszthető az új parlamenti működés kompromisszumos keretei közé.
A döntés azért is érdekes, mert a Fidesz az elmúlt napokban több jelentős személyi változást jelentett be. Orbán Viktor, Kövér László, Semjén Zsolt és Rogán Antal sem ül be az új parlamentbe, miközben a párt vezetése az ellenzéki szerepre készülve átalakított frakcióval indul neki a ciklusnak. Ebben a helyzetben az alelnöki jelölés is politikai üzenetté válik: a Fidesz láthatóan olyan arcokat keres, akik egyszerre képviselhetik a korábbi kormányzati tapasztalatot és a megújulás látszatát.
A volt kormányszóvivő politikai útja
Vitályos Eszter 2021 óta országgyűlési képviselő. Négy évvel ezelőtt egyéni mandátumot szerzett a szentendrei választókerületben, ami akkor fontos politikai sikernek számított számára. Pályája során több minisztériumban is dolgozott államtitkárként, de országosan igazán 2024-ben vált ismertté, amikor kinevezték kormányszóvivőnek.
Kormányszóvivőként Vitályos Eszter a kormányzati kommunikáció egyik fontos arca lett. Ez a szerep különösen nagy nyilvánosságot biztosított számára, hiszen rendszeresen kellett képviselnie a kabinet álláspontját, reagálnia aktuális politikai ügyekre, és közérthető formában közvetítenie a kormány döntéseit. A pozíció ugyanakkor komoly politikai terhet is jelentett, hiszen a kormányszóvivői szerep természetéből fakadóan a kabinet vitatott döntéseihez is szorosan kapcsolódott.
Az április 12-i választáson Vitályos vereséget szenvedett a szentendrei választókerületben, de listás mandátumot szerzett, így tagja lesz az új Országgyűlésnek. Alelnöki jelölése ezért különösen érdekes fordulat: egyéni körzetben elveszítette korábbi választói felhatalmazását, ugyanakkor listáról bekerülve most a parlament egyik fontos tisztségére jelöli őt a Fidesz.
A kereszténydemokraták és a Mi Hazánk is nevet mondott
A Fidesz jelöltje mellett a KDNP és a Mi Hazánk Mozgalom alelnöki jelöltjei is ismertté váltak. A KDNP Latorcai Csabát jelöli a posztra. Latorcai korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumában, majd az elmúlt években a Területfejlesztési és Közigazgatási Minisztériumban dolgozott államtitkárként, emellett a KDNP ügyvezető alelnöke is.
A kereszténydemokrata jelölés szintén a tapasztalatot hangsúlyozza. A KDNP új parlamenti helyzete ugyanakkor jelentősen megváltozott, hiszen több régi szereplő nem vesz részt az új ciklus parlamenti munkájában. Latorcai Csaba jelölése így a párt intézményi folytonosságát is képviselheti.
A Mi Hazánk Mozgalom már korábban jelezte, hogy ismét Dúró Dórát szeretné alelnöknek. Dúró az előző ciklusban is betöltötte ezt a tisztséget, így jelölése nem okozott meglepetést. A párt számára ugyanakkor a keddi tárgyalás más szempontból is eredményes volt: teljesült egy régi kívánságuk, ugyanis megkapják a Nemzetbiztonsági Bizottság vezetését, amelynek elnöke Apáti István lesz. Ez a poszt hagyományosan az ellenzékhez kerül, de politikai jelentőségét az adja, hogy az egyik legérzékenyebb parlamenti bizottságról van szó.
A Tisza Párt nem Magyar Péterrel tárgyalt
A keddi egyeztetésen Magyar Péter személyesen nem vett részt. A Tisza Pártot Bujdosó Andrea leendő frakcióvezető, Velkey György László frakcióvezető-helyettes, Melléthei-Barna Márton, a párt jogi igazgatója, valamint Császár Martin képviselte. Ez a delegáció azt mutatja, hogy a Tisza már a parlamenti működésre készülve intézményesebb tárgyalási formát alakít ki, amelyben nem minden döntéshez szükséges a pártelnök személyes jelenléte.
A Fidesz részéről ismét Gulyás Gergely és Balla György vett részt a megbeszélésen. A KDNP-t Rétvári Bence és Latorcai János képviselte, míg a Mi Hazánk Mozgalomból Toroczkai László, Novák Előd és Apáti István volt jelen. A résztvevők névsora jól mutatja, hogy a parlamenti pozíciókról szóló tárgyalások már nem kampányüzemmódban, hanem az új ciklus intézményi keretei között zajlanak.
A választás utáni első parlamenti egyeztetést április 17-én tartották, amely főként Magyar Péter és Gulyás Gergely kézfogása miatt maradt emlékezetes. Akkor még nem született végleges megállapodás a tisztségekről, de Magyar Péter már jelezte: az új parlamentben több alelnöki pozíciót biztosítanának az ellenzéki pártoknak, mint a korábbi ciklusokban.
Átalakul az alelnöki rendszer is
Az előző ciklusban hat parlamenti alelnök volt, közülük négy fideszes, míg az ellenzéknek két hely jutott. A mostani politikai helyzetben ez az arány megváltozik. Magyar Péter három alelnöki pozíciót ajánlott fel az ellenzéki pártoknak: egyet a Fidesznek, egyet a KDNP-nek és egyet a Mi Hazánknak.
Ez a döntés politikailag egyszerre jelent gesztust és erődemonstrációt. Gesztus, mert a Tisza Párt parlamenti többségként biztosítja, hogy az ellenzéki pártok is részt kapjanak az Országgyűlés vezetéséből. Erődemonstráció, mert a többség világossá teszi: az új parlamenti szabályok és arányok már az új politikai realitást tükrözik, nem a korábbi Fidesz-dominanciát.
Az Országgyűlés elnöke Forsthoffer Ágnes, a Tisza Párt balatonfüredi képviselője lesz, akit hivatalosan az alakuló ülésen választ majd meg a parlamenti többség az alelnökökkel együtt. Ez szintén történelmi jelentőségű változás, hiszen az Országgyűlés vezetése alapvetően meghatározza a parlamenti munka hangnemét, rendjét és intézményi kultúráját.
Húsz bizottság állhat fel az új ciklusban
Az alakuló ülésen nemcsak az Országgyűlés elnökét és alelnökeit választják meg, hanem a parlamenti bizottságok is felállnak. Magyar Péterék a korábbinál néggyel több, összesen húsz parlamenti bizottság létrehozására tettek javaslatot. A múlt keddi, második tárgyaláson a pártoknak sikerült megállapodniuk a bizottsági struktúráról.
A húsz bizottságból tizennégy vezetése a Tisza Párté lehet, míg a fennmaradó hat elnöki pozíciót a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk Mozgalom osztja fel egymás között. Ez a felállás jól tükrözi az új parlamenti erőviszonyokat: a Tisza hatalmas frakcióval rendelkezik, de a bizottsági rendszerben helyet kapnak az ellenzéki pártok is.
A bizottságok szerepe különösen fontos lehet a következő időszakban, hiszen az új kormány megalakulása előtt ezek hallgatják meg a miniszterjelölteket. Emellett a bizottságok a törvényalkotás, az ellenőrzés és a szakpolitikai viták legfontosabb parlamenti fórumai lesznek. A több bizottság létrehozása arra utal, hogy a Tisza Párt részletesebb, tagoltabb parlamenti munkarendet kíván kialakítani.
Négy frakcióval indul az új Országgyűlés
Az új parlamentben négy frakció lesz. A legnagyobb képviselőcsoportot a Tisza Párt adja, 141 fővel, frakcióvezetője Bujdosó Andrea lesz. A Fidesz-frakció 44 főből áll majd, vezetője Gulyás Gergely. A KDNP 8 fős frakcióját Rétvári Bence vezeti, míg a 6 fős Mi Hazánk-frakció élén továbbra is Toroczkai László pártelnök marad.
A Fidesz-KDNP hétfőn jelentette be a két frakció névsorát. A lista egyik legfontosabb tanulsága, hogy több régi, meghatározó politikus nem ül be a parlamentbe. Orbán Viktor, Kövér László, Semjén Zsolt és Rogán Antal távolmaradása azt jelzi, hogy a választási vereség után a kormánypárti oldal is új szereposztásra készül.
A Fidesz-frakció mérete és összetétele különösen nagy változást jelent az előző ciklushoz képest. A párt kormányzati pozícióból ellenzékbe kerül, ami teljesen más parlamenti stratégiát követel. Gulyás Gergely vezetése alatt a frakciónak egyszerre kell képviselnie a régi kormányzati tapasztalatot, kezelnie a vereség következményeit, és alkalmazkodnia a Tisza Párt által dominált új parlamenti rendhez.
Május 9-én kezdődik az új ciklus
Sulyok Tamás köztársasági elnök a Tisza Párt javaslatára május 9-én 10 órára hívta össze az Országgyűlés alakuló ülését. Magyar Péter azt szeretné, hogy a hagyományokkal szakítva még aznap megválasszák miniszterelnöknek, hogy az új kormány minél hamarabb felállhasson. A Tisza Párt az alakuló ülés délutánjára ünnepi rendezvényt hirdetett a Kossuth térre.
A politikai átmenet azonban nem minden részletében zajlik zökkenőmentesen. Hétfő este derült ki, hogy bár korábban volt erről megállapodás, a Szent Korona Testület nem engedélyezi, hogy az országgyűlési képviselők hivatali esküjéhez átvigyék a Szent Koronát az Országház plenáris üléstermébe. Ez a döntés szimbolikus vitát nyithat az alakuló ülés körül.
A tervek szerint az alakuló ülést követő napokban az új parlamenti bizottságok meghallgatják a miniszterjelölteket, majd néhány nappal később felállhat az új kormány. Az Orbán-kormány megbízatása ekkor ér véget hivatalosan. A következő hetek tehát nemcsak személyi döntésekről, hanem az új politikai korszak intézményi alapjainak megteremtéséről is szólnak.
Vitályos Eszter alelnöki jelölése ebben a folyamatban nem önálló epizód, hanem az új parlamenti rend egyik fontos eleme. A Fidesz jelöltcseréje, a Tisza többségi pozíciója, a bizottsági rendszer átalakítása és a nagy kormánypárti nevek távolmaradása együtt azt mutatja: az Országgyűlés május 9-én nem egyszerűen új ciklust kezd, hanem egy teljesen új politikai erőtérben alakul meg.
Fotó: MTI / MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
